Az EKB, a Fed és a BoE továbbra is az oldal vonalon kívülről szemléli az eseményeket. Bár a pánik napjaiban érezhetően erősödtek az újabb mennyiségi lazító programokra vonatkozó várakozások, ezek a spekulációk egyelőre nem bizonyultak megalapozottnak.

A brit jegybank kamatdöntő ülése nem okozott meglepetést, az alapkamat 0,5 százalékon maradt, és a mennyiségi lazító program 325 milliárd fontos keretösszegét sem módosították –megerősítve, hogy a BoE a romló növekedési kilátások ellenére egyelőre kivárásra rendezkedett be.

A Fed első embere csütörtöki kongresszusi meghallgatásán kissé más hangnemet ütött meg, mint kollegái a megelőző napon: bár Bernanke megerősítette, hogy a Fed kész újabb intézkedésekre, amennyiben azt a piaci folyamatok szükségessé teszik, és hangsúlyozta, hogy az európai helyzet komoly kockázatot jelent az USA kilátásait tekintve is, semmilyen konkrét azonnali beavatkozásra nem utalt.

Az EKB is a héten tartotta soros kamatdöntő ülését, ahol a közös európai jegybank nem módosította irányadó kamatát, és lényegében az inflációra és a növekedésre vonatkozó prognózisait is változatlanul hagyta. Az EKB azonban a piaci turbulenciák ellenére sem jelentett be újabb nem konvencionális intézkedéseket, és hangsúlyozta, hogy nem tudja és nem is dolga elvégezni a kormányok feladatait - a válság fundamentális okait egy újabb likviditás injekció nem képes megszüntetni. Az ülés érdekessége volt, hogy bár a kamatdöntést a tagok túlnyomó többsége támogatta, voltak olyan döntéshozók, akik felvetették a kamatcsökkentés lehetőségét. Összességében a döntés és a közlemény azt sugallhatja, hogy egyrészt az EKB azzal, hogy látszólag „hátradőlve” nézi a mélyülő válságot, nyomást akar gyakorolni a kormányokra, másrészt pedig a piaci feszültségek további mélyülése lenne ahhoz szükséges, hogy a bank lépjen – írták a CIB Bank elemzői. Más értelmezések szerint az EKB egyelőre kivár, a hónap végi EU-csúcs és a görög választások előtt nem akarja elhasználni a
puskaporát.