Nőhet a nyomás a magyar kormányon, hogy minél gyorsabban megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal - a Népszabadság elemez. Az elmúlt húsz évben nem volt olyan magas a kivándorolni szándékozók aránya, mint most – állapítja meg a Tárki új kutatása, amely szerint minden ötödik magyar felnőtt külföldi munkavállalást tervez - a Magyar Hírlap értékel. OTP-s hitelügyi csalásokra derült fény - a Magyar Nemzet a hétfői tárgyalást véleményezi.

Nőhet a nyomás a magyar kormányon, hogy minél gyorsabban megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal – a Népszabadság által megkérdezett szakértők többsége ezen az állásponton volt, amikor a spanyol bankmentés, illetve az eurózónából való kilépéssel fenyegető, hétvégén esedékes görög választások várható következményeiről kérdezték őket.

Bod Péter Ákos egyetemi tanszékvezető tanár szerint az események nem vezetnek szükségszerűen egy újabb mélyponthoz a piacokon. – A spanyol gazdaság fundamentumai nem annyira rosszak, s a bankszektor forrásigénye sem kiemelkedően nagy – mondja a szakember. A görögökről pedig az a véleménye, hogy az euróövezeti tagság fenntartása mellett állást foglaló pártok nem mutatják az összeomlás jeleit. Vagyis ezek a problémás helyzetek lokalizálhatók.

***

Az elmúlt húsz évben nem volt olyan magas a kivándorolni szándékozók aránya, mint most – állapítja meg a Tárki új kutatása, amely szerint minden ötödik magyar felnőtt külföldi munkavállalást tervez. A kiemelke­dően magas kivándorlási statisztika néhány éve tartó, erősödő folyamat következménye. A Tárki szerint az idén a felnőttkorú lakosság tizenhárom százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, tizenhat százaléka, hogy néhány évre külföldre menne dolgozni, hét százaléka pedig végleg elhagyná az országot. A felmérés szerint leginkább a harminc év alattiak, a munkanélküliek vagy a roma származásúak telepednének le külföldön. A legnépszerűbb célországok a munkavállalás szempontjából nem változtak, a migrációt tervezők leginkább Ausztriába, Németországba és az Egyesült Királyságba mennének. Akik viszont végleg elköltöznének, már nem maradnának a kontinensen. A Magyar Hírlap keddi száma az adatokat értékeli.

***

Átlagosan harmincezer forint csúszópénzt kapott B. Marianna ügyvédtől a Fészekrakó-csalásban közreműködő OTP-s hitelügyi csoportvezető egy-egy hitelkihelyezésért, de volt olyan kölcsönügylet is, amiért százezer forintot fogadott el – derült ki a 278 vádlottat felvonultató per tegnap tárgyalási napján a Miskolci Törvényszéken.

A volt OTP-alkalmazott, aki a csalás idején, vagyis 2005 és 2008 között egy miskolci OTP-fiók hitelügyi csoportvezetőjeként dolgozott, a tárgyaláson nem tett vallomást, így Bálint Zoltán bíró a rendőrségi szakban tett nyilatkozatait olvasta fel. A vallomás szerint a banknál 2005-től egészen 2008-ig meglehetősen nagyvonalúan kezelték a hitelezést, és nem firtatták, hogy a kölcsönkérők által benyújtott papírok valósak-e. Nem kifogásolták például a hónapokkal visszadátumozott munkáltatói igazolásokat, azt pedig, hogy az igazolásokon szereplő jövedelemhez valóban rendszeresen hozzájut-e az ügyfél, vagy az fedezetet nyújt-e a hiteltörlesztésre, egyáltalán nem vizsgálták. Részletek a Magyar Nemzet keddi számában.