Harmadfokú hőségriadónál már komoly túlélési stratégiákat kell bevetnünk, ha csak nem akarunk lakásunkban, vagy egy levegőtlen buszon hőgutát kapni: a legfontosabb a folyamatos folyadékbevitel, de érdemes megfontolni azt is, milyen ruhát vegyünk fel és útközben hol kaphatunk egy palack ingyen vizet. A fővárosban sokan menekülnek fürdőkbe a hőség elől – a szökőkutakban azonban nem érdemes hűsölni.





Napok óta tart a kánikula: csütörtök hajnalban 24,3 fokot mértek Budapest-Lágymányoson, ami minimum-hőmérsékleti csúcsnak számít, a Viharsarok térségében pedig 37 fok is lehetett napközben. A nagy meleg megterhelő a szervezet, különösképpen pedig a gyerekek és az idősek számára, akik a hőségriadó idején (is) fokozott figyelmet igényelnek. Az ÁNTSZ tiszti orvosi szolgálata rövid videóval tájékoztatta a lakosságot, hogyan tegyék elviselhetővé a forró napokat.



Maradjunk otthon?
Kézenfekvő megoldás, ha otthon maradunk – ekkor kevésbé tesszük ki magunkat a nagy megterheléssel járó melegnek; a lakást éjjel szellőztetéssel, nappal pedig a függönyök és rolók behúzásával hűthetjük le legegyszerűbben. A ventilátor csak 35 fokig képes enyhíteni a fülledtséget, efölött már a meleg levegőt mozgatja meg, fokozva a kiszáradást. A megfelelően tisztított légkondicionáló talán a legjobb megoldás, azonban ennél is figyelnünk arra, hogy a kinti és benti hőmérséklet különbsége ne legyen több 5-6 foknál. Szintén lényeges, hogy a légkondicionáló keltette huzat ne legyen túl erős, és ne csak egy szögből érje testünket, különben a legnagyobb melegben is megfázhatunk, de akár ízületi fájdalom is kialakulhat – mutat rá Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet megbízott főigazgató helyettese.

Ha mégis ki kell mennünk az utcára, viseljünk természetes anyagból készült, világos színű ruhát, s ne feledkezzünk meg a folyadékról sem; egy felnőtt átlagos napi fogyasztása 2-2,5 liter, ám ez akár a duplájára is nőhet kánikula idején. Mindezt nem válthatja ki alkoholos ital: bár a sör hűsít, és sok vizet tartalmaz, alkoholtartalma hamar dehitratálni kezd – ürítéskor emiatt gyakorlatilag csak vizet adunk le, amit további korsókkal sem lehet pótolni.


Kisgyerekek és babák esetében – az itatás mellett – szintén fontos a szellős és világos színű viselet, amit egy kis halászkalappal, könnyű és vékony fejfedővel érdemes kiegészítenünk. Fontos, hogy ne napoztassuk a kicsiket – hangsúlyozza Páldy – egyrészt, mert ők maguk sem szeretik, a fejlődéshez szükséges D-vitamint pedig szórt fényben is megkapják. Az idősek esetében inkább a feledékenység okozhat gondot, illetve az, hogy az öregek sokszor csak akkor isznak, ha tényleg szomjasak; a kor előrehaladtával azonban a szomjúság és éhségérzet csökken, ami a bevitt vízmennyiséget is korlátozza. Az Európai Hidratációs Intézet felmérései szerint 85-99 év között hatszor nagyobb a kiszáradás veszélye, mint 65-69 év között. A krónikus dehidratáltság súlyos egészségügyi problémákhoz, például vesekőhöz, szájüregi betegségekhez, légzési nehézségekhez, csökkenő kognitív funkciókhoz és egyéb mentális problémákhoz vezethet.


Ha forró a talaj...
A szökőkutak zuhataga fürdésre csábít, a láb belógatásánál azonban ne menjünk messzebb: ha nem gondoskodnak a megfelelő tisztításról, fertőtlenítésről, illetve ha a szökőkút nem üzemel folyamatosan, a kút belső felszínén olyan élőbevonat (nyálkás, csúszós réteg) alakul ki, amit egyúttal rejtekhelyként szolgál a kórokozók számára, s fertőtlenítőszerekkel szemben is megvédi ezeket. Egy meleg nyári napon a szökőkutakban lévő víz könnyen felmelegszik, a 25°C feletti hőmérséklet pedig szintén elősegíti a mikroorganizmusok elszaporodását -mutatott rá felhívásában az ÁNTSZ. Különösképpen a Legionella lehet kockázAtos az óvatlan fürdőző számára: a baktériumfajta a vízhálózatban is megtalálható – ezen keresztül jut el a kutakba, ahol fertőtlenítés híján elszaporodhat. A feltételes kórokozó apró vízcseppekkel, belélegezve vagy lenyelve juthat a szervezetbe, ehhez pedig nem kell innunk a szökőkútból: elég ha vizes kézzel fogunk meg valamilyen élelmiszert vagy arcmosás közben beszívunk pár mikroszkopikus vízcseppet. A baktérium a legyengült immunrendszerre nézve igazán veszélyes, s az influenzaszerű megfázástól kezdve akár a halálos kimenetelű tüdőgyulladást is képes előidézni.


Jobb a strandon
Ha már csobbannánk valahol, akkor inkább egy tisztán tartott strandot vagy gyógyfürdőt válasszunk: a Széchenyi, a Rudas, a Gellért vagy a Dagály meghosszabbított nyitva tartással várja a vendégeket, tekintettel a nagy hőségre. „Hely bőven van, senkinek sem kell tartania attól, hogy nem fér el a fürdőben” – mondta szerkesztőségünknek Szűcs Panni, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. szóvivője. Mint hozzátette, a kánikula gyorsan magával hozta a strandolási kedvet: az intézmény 13 fürdőhelyén szerdán 15700-an fordultak meg. A BGYH-hoz tartozó strandokon egyébként vizet is osztanak, így senki nem maradhat szomjan.



Sok vizet használunk
A vízellátásra gondolt a Fővárosi Közterület-Fenntartó (FKF) Zrt. is, ami Budapest négy pontján – a Széll Kálmán, a Kossuth, a Deák és a Blaha Lujza téren – oszt ballonos vagy zacskós vizet. A társaság emellett harminc locsolóautóval járja Budapestet, melyek közül páran az utakat, páran pedig a BKV villamossínjeit hűtik; napközben a lakótelepek térségét locsolják, este pedig a főbb tömegközlekedési útvonalak kerülnek sorra. „A hőségriadó a lakossági vízfogyasztáson is érezteti hatását – a utóbbi napokban 30 százalékkal emelkedett a felhasznált mennyiség, különösen a külvárosokban, ahol a lakók maguk locsolják házuk táját.” – jegyezte meg Szűcs Panni, aki Főkefe szóvivője is egyben. Vízkorlátozástól ugyanakkor nem kell tartani, a társaság képes kiszolgálni a megnövekedett igényeket.



Koncz Tamás