A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a kerületi és kistérségi intézetekkel Budapest és Pest megye közegészségügyi, járványügyi állapotát felügyeli és szükség esetén beavatkozik. Ezen kívül foglalkozik az egészséges életmódra neveléssel, szűrőprogramok megszervezésével is. Az összetett és bonyolult munka felelősségéről beszélt Dr. Homor Zsuzsanna a Rádió Orient műsorában.

A Tisztifőorvos Asszony 2010-től vezeti Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét és annak jogelődjét. Bár a közigazgatás átalakult, a megyei és kerületi/kistérségi népegészségügyi feladatellátás a Kormányhivatal szervezeti keretein belül történik, de ő továbbra is munkahelyén, pozíciójában maradt. A tisztiorvosi szolgálatra a hierarchizált, háromszintű szervezeti berendezkedés jellemző: mindig volt egy országos, egy megyei/régiós, és egy területi illetékességű szerv. Ez a berendezkedés bizonyos módon most is megtalálható. 2011. január elsejétől megszűntek a regionális szervezetek, helyettük megyei szakigazgatási szervek jöttek létre, szakmai irányításukat az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, működtetésüket pedig a Fővárosi Kormányhivatal látja el. A Közép-magyarországi Régió sem területileg, sem illetékességében nem vált ketté: a főváros és Pest megye is a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervhez tartozik.

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv majdnem hatszáz fős állományával a legnagyobb szakigazgatási szerve Budapest Főváros Kormányhivatalának. A dolgozók több mint hetvenöt százaléka diplomás, jellemzően közegészségügyi, járványügyi végzettségűek, a vezetők pedig orvosok.

A szervezet legfontosabb célja a betegségek megelőzése. A várható élettartamban és az egészségben eltöltött életévek számában még úgy is komoly lemaradásunk van a többi uniós országhoz képest, hogy az utóbbi években javultak a mutatóink. Az egyén várható élettartamát alakító tényezők közül a genetikai adottságokat nem tudjuk érdemben befolyásolni, de a többi módosítható: a környezeti, szociális, társadalmi tényezők gyökeres, egészséget támogató megváltozására van szükség. Elsődlegesen az egészségtelen környezet, a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, a dohányzás, magas alkoholfogyasztás az, ami szív és érrendszeri betegségekhez, daganatos betegségekhez, cukorbetegséghez vezet - szólt a gondokról a Tisztifőorvos.
A szakigazgatási szerv munkájának eredménye nem jelentkezik gyorsan, hatásai elhúzódóan alakulnak ki, a munkájuk nehezen kimutatható, a háttérben húzódik. Sokszor éppen az eredményességük fokmérője, ha nincs „baj” (járvány, betegségek, mérgezés), hiszen a megelőzésért, megelőzésen munkálkodnak.

A tisztifőorvos asszony kiemelte a szűrőprogramok fontosságát, bár a részvételi gyakoriság még mindig nem meggyőző. Az életévek száma növelhető az időben felfedezett daganatokkal, emiatt különösen kiemelt az emlőszűrés, a méhnyakszűrő és prosztatarákszűrő program, valamint a tüdőszűrés.

A Népegészségügyi Szervezet hatósági jogköre alapján bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyen ellenőrzést végezhet. Jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg, szankciókat alkalmazhat. Hatósági tevékenységük egyik része kérelemre indul, emellett pedig léteznek hivatalból induló eljárások, ellenőrzések. Azon ügyek száma, amelyben szakhatóságként járnak el, éves szinten több mint negyvenkétezerre tehető - emelte ki Homor Zsuzsanna.

A panaszügyek száma meredeken emelkedik: főleg elhagyott, vagy helytelenül tárolt hulladékokkal, szennyvízzel, fürdők vízminőségével, rovarok, rágcsálók megjelenésével, állattartással kapcsolatos problémákról van szó. A fővárosban a zárt téri (lakásban történő) állattartás és a galambok, vidéken pedig a haszonállattartás okozhat gondokat. A szociális intézményeket is ellenőrzik, azonban egyre kevesebb lehetőségük van rutin ellenőrzést végezni, hiszen a nyilvántartott egységek száma több, mint ötvenezer. A panaszbejelentéseket ellenben azonnal kivizsgálják.

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv legalább a hét három napján fogad ügyfeleket, rendkívüli esetek kapcsán pedig soron kívüli ügyfélfogadás történik. Gyorsan mozgósíthatóak, munkaidőn túl is készenléti ügyeleti szolgálatot tartanak - hangsúlyozta a Főorvos Asszony. Majd hozzátette: céljuk a racionalizálás, hatékonyság további növelése a szervezeten belül. Mivel a dolgozóink /elsősorban az orvosok/ átlagéletkora egyre magasabb, növekvő mértékű szakember-beáramlásra, fiatalításra lenne szükségünk, akárcsak az egész szakmának.