A jelenleg hatályos harmadik büntető törvénykönyv hullámzó színvonalú törvénnyé vált, így szükséges vált az új Btk. megalkotása. A Rádió Orient műsorában Répássy Róbert mutatta be a 2013. július 1-jén hatályba lépő negyedik Btk-t. Az igazságügyért felelős államtitkár szót ejtett a szigorításokról, a 12 éves korúak büntethetőségéről, a jogos önvédelemről és az új büntetési nemekről.

Az új büntető törvénykönyv 2013. július 1-jén lép hatályba. A Rádió Orient műsorában Répássy Róbert elmondta, a 1978-as Btk. belső koherenciájában megbomlott, hullámzó színvonalú törvénnyé vált. „A kormány programjában meghirdette, hogy olyan törvényt alkot a büntetőjog területén, amely erősíti az állampolgárok biztonságérzetét. Így megérett az új Btk. megfogalmazásának szüksége” – beszélt az államtitkár az új jogszabály kialakításának okáról.

A jelenleg hatályos Btk-hoz képest az új törvényre a relatív szigorítás jellemző. „A 2010 őszén elfogadott módosítások már tartalmazták a három csapást és a középmértékes büntetés visszaállítását. A jogszabály emellett a gyermekek, az időskorúak és a fogyatékkal élők sérelmére elkövetett bűncselekményeket is szigorúbb elbánásban részesíti. Az első bűntényesek esetében ezzel szemben nagyobb lehetőséget adtunk a nevelési szempontoknak” – foglalta össze Répássy.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a 12 éves korúak büntethetősége csak 5 bűncselekmény, köztük az emberölés, a halált okozó testi sértés, a rablás és a kifosztás súlyosabb esetében merülhet fel. Emellett kötelező a beszámíthatósági vizsgálat végzése is. „A 12-14 éves korú bűnelkövetőket csak büntetőjogi intézkedésekkel lehet sújtani. Legradikálisabb esetben, legfeljebb 4 évi javítóintézeti nevelésre kötelezhetőek” – emelte ki az igazságügyért felelős államtitkár.

Répássy államtitkár ezután a javítóintézetek állapotáról is szót ejtett. „Figyelni kell arra, hogy a különböző életkorú gyermekeket elkülönítve, speciálisan neveljék az intézetekben” – hangsúlyozta. Hozzátette, az új Btk. hatályba lépéséig fel kell készíteni ezeket az intézményeket.

Kábítószer-fogyasztás esetén a törvény különbséget tesz a fogyasztó és a terjesztő büntetése között. Az alkalmi kábítószer-fogyasztók 2 éven belül egyszer büntetőjogi felelősségre vonás helyett választhatják az elterelést. Aki azonban folyamatosan megszegi a jogszabályokat, büntetésre számíthat –foglalta össze az államtitkár.

A bűnmegelőzést nem lehet elég korán kezdeni – emelte ki Répássy. Az államtitkár elmondta, a Gyermekbarát Igazságszolgálat program keretében a jövőben iskolákba látogatnak el. A felvilágosító kampány során a fiatalok megismerhetik jogaikat és megtudhatják, mit kell tenniük, amikor találkoznak az igazságszolgáltatással.

A magyar büntetőjogról elterjedt közkeletű hiedelem a börtönközpontúság. A 2013-tól hatályos Btk. ezt enyhítendő új büntetési nemeket vezet be. Ilyen például a jóvátételi munka, mely során az elkövető társadalmi munkához hasonló tevékenységgel állítja helyre a közösségnek okozott kárt.

„Igazságosabb Btk. született” – emelte ki az államtitkár. Répássy elmondta, az igazságos büntetőjog közel áll a társadalom igazságérzetéhez. „Fontos, hogy a bűn elkövetőit a bűncselekmény miatt büntessék. Az egyéniesítés biztosítása mellett a tettel arányos büntetés kiszabása szükséges” – hangsúlyozta.

Az új törvény bizonyos szituációkat az élet kioltására irányulónak tekint, így jogosnak tekinti a támadás elhárítását. „Ilyen esemény a személy elleni éjjeli, csoportos vagy fegyveres támadás. Ezekben az esetekben nem szükséges mérlegelnie a védekezőnek” – mondta Répássy.

Az igazságügyért felelős államtitkár az őszi parlamenti ülésszak fontos teendőjeként a büntetőeljárás-jogi és –végrehajtásjogi törvények felülvizsgálatát emelte ki. „Fontos, hogy az új Btk. hatályba lépéséig szinkronba hozzuk a büntetőszabályokat” – hangsúlyozta. Hozzátette, a szabálysértési törvény módosítása is elképzelhető. Emellett pedig az új Ptk. megalkotásáról is dönt a kormány.

A teljes műsort meghallgathatja az alábbiakban: