A nyáron sem pihenhetnek a lobbisták. A kormány a napokban nyújtotta be a parlamentnek a jövedékiadó-tételek jövő évi jelentős növeléséről szóló javaslatát, az érintett ágazatok képviselői pedig most arról győzködik a törvényhozókat, hogy a büdzsé a fogyasztás visszaesése miatt összességében többet veszít, mint amennyit nyer az adóemeléssel.

Az elképzelés szerint az alkoholok terhelése januárban 15 százalékkal, ezen belül a sör, a pezsgő és a köztes alkoholtermékeké tíz százalékkal, míg az autógázé két ütemben, januárban és májusban együttvéve a jelenlegi duplájára nőne. A cigaretta és a fogyasztási dohány minimumadója, valamint a cigaretta tételes adója két lépcsőben, januárban és májusban emelkedne. A cigaretta minimumadója összesen hét forinttal, míg tételes adója 3,6 forinttal nő szálanként (ezek a terhek nem adódnak össze). A fogyasztási dohány minimumadója előbb kilogrammonként 14 650 forintra, majd májusban 18 150 forintra emelkedik. A kormány 49 milliárd forint többletbevétellel számol jövőre, a pénzt az egészségügyi dolgozók béremelésére fordítaná.

Az iparágban némi értetlenséggel fogadták, hogy miközben a házi pálinkára korábban megadott adómentességhez nem nyúl a kormány, addig a javaslat indoklása szerint azért kell 15 százalékkal emelni az alkoholtermékek adóját, mert azok „nagyobb mértékű kockázatot jelentenek az egészségre”. Halász Róbert, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója lapunknak elmondta: a jelenlegi forgalom mellett úgy számolják, hogy az ágazatnak 6,4 milliárd forint többletadót kell befizetnie. Hogy ez termékenként mekkora áremelést hozhat, egyelőre nem tudni, ám az biztos, hogy a tavaly novemberi adóemelés idején a cégek már minden olyan trükköt bevetettek – csökkentették termékeik alkoholtartalmát, a kiszerelés méretét –, amellyel kordában tudták tartani a kiskereskedelmi árakat.

Időközben a Magyar Sörgyártók Szövetsége konzultációt kezdeményezett a kormánnyal az ügyben, mondván: „számokkal is be tudják bizonyítani”, hogy a tervezett adóemelés nyomán a gyártók kénytelenek lesznek áthárítani az adót a vásárlókra, így számottevően csökkenhet a sörfogyasztás.

A dohánytermékeknél minden eddiginél nagyobb áremeléseket hozhat a jövő év. A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége arra figyelmeztet, hogy a cigaretta adótartalma így is 80 százalék, és az adóemelés nyomán messze meghaladja majd azt a szintet, amelynek az elérését az unió 2018-ra írta elő. Az idén ugyanis már két lépcsőben volt egy jelentős jövedékiadó-emelés, amely dobozonként átlagosan száz forint drágulást hozott. A most benyújtott javaslat nyomán jövőre nagyjából 140 forinttal nő az ár. A most indítványozott adóemelés olyan mértékű – érzékeltette dohányipari forrásunk –, hogy még a korábban olcsó alternatívaként számon tartott fogyasztási – sodrós – dohány sem lesz versenyképes az illegális, csempészcigaretta áraival. Ez a termékkör ugyanis eddig legalább „kordában tartotta” a feketepiacot, ám az adóváltozás nyomán ez az árelőny eltűnik. Az emeléssel várhatóan a feketepiac forgalma tovább nő, dacára, hogy az ágazat és az adóhivatal együttes fellépésére mára sikerült visszaszorítani a csempészett dohány forgalmi részarányát írta meg a Népszabadság.