Az idei év első félévében 2011 hasonló időszakához képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója radikálisan nőtt, annak ellenére, hogy a bázis már eleve magas volt - derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.

A fizetésképtelenségi eljárások terén jelentősen romlott a helyzet, ami egyrészt a válság hatása: mind a belső, mind a külső kereslet megszenvedi a gazdasági krízis folytatódását. „Ha a válság lassul, és kedvező irányt vesz, nem lesz további drasztikus romlás, s éves szinten nagyjából megállhat a mostani szinten” – véli Kárpáti Gábor, Coface Hungary ügyvezetője. Ugyanakkor egyértelműen a magyarországi tisztulási folyamatokkal függ össze a különféle eljárások számának negyven százalékot is meghaladó növekedése. Az ügyvezető egyben sajnálatosnak tartja, hogy nem változik érdemben a csődeljárások száma. Ugyan extrém nagy, egyedi (cég)veszteség a magyar piacon nem volt az első félévben, ám megvan a veszélye annak, hogy a következő időszakban előfordulhat.

Összességében komoly problémát jelent, hogy a már megvalósult kormányzati intézkedések, illetve a napokban bejelentett új adónemek várhatóan újabb kihívások elé állítják a hazai cégek képviselőit. „A cégeknek arra van szükségük, hogy tervezhessenek. A jó és eredményes éves gazdálkodás alapja ugyanis a jogi, adózási és szabályozási környezet stabilitása, legalább egy éves távlatban” – húzza alá az ügyvezető igazgató. „Az évközi jelentősebb változások még egy jól megtervezett cash flow-t is fel tudnak borítani, s kényszergazdálkodási pályára állítani egy céget, aminek az eredménye késedelmes fizetés is lehet, s az – tovagyűrűző hatásai révén – a tartozási lánc egyik-másik láncszemének fizetésképtelenségét is eredményezheti” – vezeti le a dominószerű hatást Kárpáti Gábor. Például az Országgyűlés nyári szünete előtt megszavazott új adószabályok –a tranzakciókat és a biztosítókat terhelő adók egyebek között – is ilyen változtatások (amelyeket egyébként az érintettek várhatóan át fognak hárítani a gazdaság többi szereplőjére, s azokon csapódik majd le a teherfizetés). Ilyen körülmények között pedig mindazon cégeknek növekvő kockázatokkal kell számolniuk, amelyek a beszállítói láncon keresztül hiteleznek más cégeket.

Ami a konkrét számokat illeti. A csődeljárások száma némileg nőtt, ám abszolút számban még mindig nagyon alacsony. Az idei év első felében a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma összességében 40 százalékkal nőtt 2011 hasonló időszakához képest, azonban az egyes eljárásfajták esetében eltérő módon alakultak a folyamatok – mutat rá dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza, hozzátéve: az idén már nem is számítanak javulásra. Már csak azért sem, mert az adóhatóság a második félévben is folytatni fogja a kényszer-végelszámolások indítását, köztük azon cégek ellen, amelyek nem tettek eleget május végi mérlegleadási kötelezettségüknek. Czibor ennek ellenére sem tart drasztikus növekedéstől, ám részben a piac tisztulása, részben az egyszerűbbé vált cégbezárási szabályok miatt valamifajta növekedést mindenképpen prognosztizál. Ez a trend egyébként nem feltétlenül jó – állítja –, mondván: a kényszerfelszámolások kevésbé formalizált eljárások, ami nem feltétlenül erősíti a jogbiztonságot, nem szólva arról, hogy a hitelezők ilyen körülmények között nehezen jutnak a pénzükhöz. A szakember szerint mindenesetre évekig el fog tartani ez a folyamat, ami egyben elkerülhetetlen tisztulás is, melynek során eltűnnek az alvó cégek is. Jó két év múlva állnak be a számok a „normális” gazdaságokban megszokott szintre – jósolja a szakember.

A fizetésképtelenségi eljárások 40 százalékát kitevő felszámolások száma önmagában 30 százalékkal emelkedett – derül ki a Coface Hungary legfrissebb adataiból. A végelszámolások különféle eljárásainak a száma jelentősen (közel 50 százalékkal) nőtt, ami meghaladja az előző évben regisztrált növekedés mértékét. De az „igazi” csődeljárások száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak, a remélt várakozások alatt maradt. Czibor szerint a márciusban módosított csődtörvény új rendelkezései nem hozhatnak áttörést. Ügyfeleik is 200 ezer forintos értékhatártól kérik felszámolás indítását a partnerrel szemben. Igaz ugyanakkor, hogy azok a cégek, amelyek kisebb összegű követeléseket kezelnek, például a közüzemi cégek, vagy az ő követeléseiket kezelők számára gondot okozhat az alsó korlát. Ezzel együtt is túlságosan nagy hatást a felszámolási eljárások számának alakulására Czibor szerint ez az intézkedés nem fog gyakorolni. Majd a második féléves adatokban tükröződnek az igazi hatásai a márciusban bevezetett intézkedésnek.

Adatainkból az látszik, hogy megugrott azoknak a cégeknek a száma, amelyek önmaguk ellen kezdeményeznek eljárást – mutat rá a jogász. Ezek vagy alvó bt-k vagy leginkább olyan cégek, amelyekben főállás mellett végeztek egyéb tevékenységet a tulajdonosok, illetve, amelyeket csak bizonyos helyzetekben, időlegesen használtak. Ma már nem éri meg ezeket fenntartani, hiszen a fenntartási terhek, a járulékok nőttek, miközben a forgalom visszaesett. Kérdés azonban, hogy a megszűnő vállalkozások tevékenysége, s bevételei a társasággal együtt eltűnnek, vagy a feketepiacra kerülve adózatlan és ellenőrizetlen formában jelennek majd meg – veti fel Czibor, aki tart attól, hogy ez a jelenség a feketegazdaság erősödését eredményezi majd, a gazdaság mai, recesszió-közeli vagy éppen már recessziós körülményei közepette.

Csökkent a fizetési haladéki eljárások száma (ami a csődeljárás kapujának tekinthető). Ugyanakkor a múlt évi magas bázishoz képest továbbra is jelentős a kényszer-végelszámolások száma – mutat rá, úgy jellemezve a helyzetet, hogy „az egyik szemünk sír, a másik meg nevet”. Ugyanis – magyarázza – a piacról kikerülnek a valósan nem működő cégek, ami tisztítja a piacot, ám nincs formalizált eljárás, s nincs következménye sem annak, ha olyan céget zárnak be, amely kifizetetlen számlákat hagy maga mögött. Ugyanakkor vannak kedvező jelek – teszi hozzá. Felállt egy elektronikus figyelő rendszer, ami lehetővé teszi a Cégbíróságok számára, hogy ne csak az ügyvezetői nyilatkozatokra hagyatkozzanak, s amely a gyakorlatban is ellenőrzi a nyilatkozatokat. Emellett ma már az adóhatóság felé mindenki adószámát le kell jelenteni. Mindez persze csak akkor járulhat hozzá a helyzet tisztulásához, ha megfelelő polgári jogi vagy büntetőjogi büntetések párosulnak mellé, olyan szankciók, amelyek ellehetetlenítik, hogy az érintett ügyvezetők saját néven új céget alapíthassanak.Igaz a strómanokkal továbbra sem tud majd mit kezdeni a rendszer.

Az eljárások számának növekedése önmagában nem meglepő, arra a Coface is számított, ugyanakkor a dinamika őket is meglepte - mondja Czibor Zsolt, rámutatva: ez erőteljesen befolyásolja az ország megítélését, éppen ezért érdemes lenne a gazdaság eme jelenségével komolyabban foglalkozniuk a törvényalkotóknak. Nem javult a helyzet sem az átláthatóságot, sem a szabályozást, sem a megtérülést illetően, ami azt mutatja, hogy az utóbbi időszakban végrehajtott módosítások és szabályok nem javítottak érdemben a helyzeten. A csődtörvény márciusban hatályba lépett módosításainak a hatásai igazán majd az év végén lesznek láthatóak, ám akárhogyan is lesz, a toldozgatás-foltozgatás helyett mindenképpen jobb lenne, ha egy jól átgondolt új csődtörvény születne - hangoztatja Czibor, hozzátéve: a csődtörvény újragondolásának szükségessége évek óta aktuális.

Az első félév adatai jól tükrözik a gazdaság helyzetét – teszi hozzá Kárpáti, aki jelenleg nem látja a jelét a javulásnak. S hogy addig mit tehetnek a cégek a kockázatok mérséklésére? A Coface Hungary ügyvezetője szerint ha nem is teljes egészében, de nagyon nagy részben kivédhetőek a kockázatok – igaz ezért tenniük is kell a vállalatoknak. Például előzetes információgyűjtéssel a potenciális partnerről, fizetési szokásainak folyamatos monitorozásával, s ebben megfelelő szolgáltató partnerek kiválasztásával. S persze célszerű a hitelbiztosítás megkötése is, ami védelmet tud nyújtani a partnerek hibájából felmerülő károk ellen.