A műemlékvédelem a legösszetettebb építészeti feladatok egyike, Budapesten pedig a Belváros nagy részét érinti valamilyen védelmi kategória. A tulajdonosok kötelezettségeiről, az engedélyezések és ellenőrzések folyamatáról, a Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodájának tevékenységéről Tóth Ferenc irodavezető beszélt a Rádió Orient műsorában.

A Magyarországon előszeretettel forgató külföldi filmesek több nagyvároshoz is hasonlították már fővárosunkat - Párizshoz, Buenos Aireshez, Chicagóhoz, Prágához - azonban Budapestnek megvan a maga sajátos hangulata és egyénisége. A város egyes részei más-más időben épültek, egészen a római időkből, a középkorból vagy a török megszállás és a barokk időszakából vannak építészeti emlékeink, legmeghatározóbb építészeti jellegzetességei azonban a klasszicizmus idején létesültek, majd a „boldog békeidők” historikus, eklektikus, szecessziós, adott esetekben népies ornamentikája határozta meg az épületek arculatát. A külső kerületek kertvárosi, kisvárosi hangulatúak, míg a városmagban inkább a nagyvárosi arculat elemei fedezhetőek fel - mutatta be a fővárosi építészet jellegzetességeit az irodavezető.

Az iroda munkája kettéágazik, a két szakterület, a műemlékvédelem és a régészet a közvélemény számára két különböző feladatnak tűnhet. Régész munkatársuk csak egy van, amely a legtöbbször elégségesnek bizonyul, míg a műemlékvédelem bonyolultabb, több az érintett épület minden kerületben. A műemlékvédelem a természetvédelemhez hasonló feladat, néhány esetben magától a tulajdonostól is „meg kell védeniük” az ingatlanát. Egyszerre kell óvó-védő, odafigyelő magatartást tanúsítaniuk, és odafigyelni arra is, hogy a legvédettebb területekből se legyen skanzen, hiszen egy épület halála az, ha nem használják rendeltetése szerint - hangsúlyozta Tóth Ferenc.

A műemlék épületek esetében sokszor a legalapvetőbb változtatások (például egy radiátor, vagy válaszfal cseréje) is engedélykötelesek. Minden építési, felújítási tervet gondosan megvizsgálnak, megfelelő kompromisszumot keresnek az építész elképzelései és a törvény szabályozta lehetőségek között. Általában különböző feltételek kikötésével tudják csak engedélyezni a munkálatokat. Az iroda felügyelői folyamatosan vizsgálják a védett épületeket, és ha valaki engedély nélkül változtatott az épületeken, felszólítják az eredeti állapot visszaállítására. A jogalkalmazói feladataik mellett, mintegy „visszacsatolásként” a törvények, jogszabályok módosítására, rugalmasabbá tételére is tanácsot adnak a törvényhozó, rendeletalkotó testületeknek, remélve, hogy minél több praktikus észrevételük beépül a jogszabályokba - mondta a terület szakértője.

A fővárosban összesen mintegy tizenegyezer önálló ingatlan áll egyedi vagy területi műemléki védelem alatt és a 60 ezret meghaladja a régészeti lelőhelyként nyilvántartott helyrajzi szám. Kiemelt fontosságúak a világörökségi területek, amik lefedik a Duna partját és az Andrássy utat, összesen kilenc kerületet érintve ezzel. Az ötödik kerület például teljes egészében világörökségi és műemléki jelentőségű terület, még üres telken sem építhető olyan épület, amely a városrész egységes képét megbontaná. Az engedélyek kiadásakor a Duna túlsó partjáról megfigyelhető látványt is figyelembe kell venniük, ezért sokszor a tetőtér-beépítéseket sem engedélyezhetik. Az Andrássy út és a Kisföldalatti területéhez pufferzónaként a régi zsidónegyed nagy része hozzátartozik, ennek Körútig való bővítéséről most folynak tárgyalások. A terület turizmusa néha már-már romboló hatású, azonban élővé teszi a területet: védekezni kell, sokszor olyan egyszerű megoldásokkal akár, mint a burkolatok kopásállóvá tétele, feljavítása, vagy nagy összefogást igénylő projektek keretében, mint a budai várhegy teljes turisztikai megújítása.
Az iroda szakhatóságivá alakított szerepköre feltételezi, hogy a jövőben is érvényesíteni tudják a sajátos kulturális örökségvédelmi szempontokat. A nemkívánatos folyamatok elkerülése érdekében minél szorosabb partnerségi viszony kialakítására, rendszeres együttműködésre törekednek a kerületi építési hatóságokkal és a jegyzőkkel, főépítészekkel. Az őseink által ránk hagyott épített és régészeti örökség olyan nem megújuló, pótolhatatlan érték, amelyet a jelenkori használatuk biztosítása mellett nekünk kell, lehetőleg hiánytalanul, át is örökítenünk az utánunk jövő generációknak; ezért kell összefognunk - vallott a jövőbeni teendőikről Tóth Ferenc irodavezető.

A teljes műsort meghallgathatja az alábbiakban: