Rossz étkezési szokások, egészségtelen étrend, hátrányos anyagi helyzet, stressz és túlhajszolt életmód – elsősorban ezeket a tényezőket teszi felelőssé a felnőtt magyar társadalom az ország igen rossz egészségi állapotáért - derül ki a Szinapszis Kft legújabb kutatásából, melyet a WEBBeteg.huegészségportál megbízásából készített. A 25 év alattiak döntően az egyéni felelősséget emelték ki, míg az idősebbek többségében különböző nem befolyásolható tényezőket említettek.

A WHO nemzeti koordinátora nemrégiben kifejtette, hogy Magyarország az Európai Unió és egyben a világ egyik „legegészségtelenebb” országa. A magyar lakosság egészségügyi helyzete nemzetközi mércével jóval elmarad attól, ami egy ilyen társadalmi-gazdasági fejlettségű országtól elvárható volna. Az Európai Unióban Magyarország mellett Bulgária és Románia sorolható a legegészségtelenebb országok közé.
A WEBBeteg.hu most arra volt kíváncsi, hogy a felnőtt lakosság miben látja ennek az állításnak a legfőbb okát. A kutatás során, több spontán említett választ adhattak meg a válaszolók.
A legtöbben a helytelen étkezési szokásokat és étrendet, az anyagi javak szűkösségét, a társadalom tagjainak életében állandósuló stresszt, illetve mozgásszegény életmódot említették indokként.
A megadott válaszok részletes vizsgálatakor, külön csokorba szedtük azokat az indokokat, amelyek „hárító” jellegűek, azaz külső, nem befolyásolható körülményt okolnak az egyének rossz egészségi állapotáért. Külön is megvizsgáltuk továbbá azokat a válaszokat, melyek az egészség megőrzésében az egyéni felelősség fontosságát erősítik.
A megkérdezettek 63 százaléka említett olyan okot, mely a társadalom egyes tagjait teszi felelőssé az ország egészségi állapotáért, míg 67 százalékuk mondott külső körülményt, az egyén által nem befolyásolható indokot a kialakult állapotra. A megkérdezettek mindössze 13 százalékának nem volt véleménye a kérdésről.
Meglepő adat, hogy a fiatalok (18-25 évesek) említettek legnagyobb arányban olyan indokokat, melyek pusztán az egyén által befolyásolhatók, mint például az egészségi állapot elhanyagolása, káros szenvedélyek és a mozgásszegény életmód.

Egészségtelen étkezés, mozgásszegény életmód – Toplistás okok „saját felelősségre”
A megkérdezettek által legtöbbet említett (22 százalék), az egyének által is javítható életviteli hiba a helytelen, rendszertelen és egészségtelen étkezési szokásokkal kapcsolatos. Szintén többször hivatkoztak arra, hogy az emberek elhanyagolják, nem figyelnek oda egészségi állapotukra (9,7 százalék). Jóllehet sok fórumon hirdetett tény a mozgásszegény életmód egészségi állapotra gyakorolt negatív hatása, mégis igen kevesen (8,6 százalék) emelték ki ezt a kézenfekvő tényezőt.
Az első három tényező, olvasztótégelyének is tekinthetjük az összegzően egészségtelen életmódként (7,3 százalék) említett okot. Érdekességképpen lehet kiemelni, hogy a mindenki által ismert káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, kábítószer) az összes válasz tekintetében mindössze 6,1 százalékot képviselnek.

Anyagiak kérdése az egészség? – Sokak szerint igen
A legtöbbször említett „felmentő” vagy „hárító” tényező az anyagiakhoz kapcsolódik. Az összes válasz 15 százaléka okolja a pénzhiányt a kialakult állapotokért. Az anyagiakat okoló általános vélemény mellett számos más említés kapcsolódik a jövedelmek kérdéshez. A megkérdezettek 2 százaléka szerint sokan munkahelyük féltése miatt nem fordulnak orvoshoz, mások a gyógyszerek drágaságában, a hátrányos gazdasági helyzetben látják a rossz egészségügyi állapotban lévő társadalom okát.
Az anyagi okokhoz hasonlóan sokszor említett negatív hatású okként (14,9 százalék) tartja számon a felnőtt lakosság a stresszt és a túlhajszoltságot. Sokak által említett tényező (7,4 százalék) a tájékozatlanság és a prevenció hiánya.
Az egészségügyi rendszer hibáira, a politikai viszonyokra és a gyógyszerek minőségére kevesen hivatkoztak, és értékelésünk szerint örvendetes tény, hogy mindössze a megkérdezettek fél százaléka említette okként a genetikai hajlamot.

Felelősségvállaló ifjak?
A megkérdezettek életkorát és válaszaikat elemezve jelentős különbség mutatkozik az idősebbek és a fiatalabbak által említett okok jellege között. A 18 és 25 év közöttiek sokkal gyakrabban (88 százalék!) említettek olyan indokokat a kialakult rossz egészségügyi helyzet okaként, melyeken a társadalom tagjai egyénenként felelősek. Az átlagos gyakorisággal szemben, ők említették legtöbbet a káros szenvedélyek romboló hatását (13 százalék). Szintén gyakori indokként (14 százalék) emlékeztettek a mozgásszegény életmód hatásaira.
A fiatalokkal szemben az 46 év felettiek inkább külső, nem befolyásolható tényezőket tettek felelőssé a kialakult állapotért, ezen belül is leggyakrabban az 56-65 évesek körében említettek „felmentő” indokokat (84 százalék!).

A vállalkozók említettek leggyakrabban munkával kapcsolatos válaszokat (stressz, sok munka, túlhajszoltság, felgyorsult életmód) mint egészségkárosító tényezőt, a mozgás fontosságával a tanulók voltak leginkább tisztában, míg a felsőfokú végzettségűek említették legtöbben - 15 százaléknyian - a tájékozatlanságot, az egészségnevelés és a prevenció hiányát.