Az első fél év adatai alapján az évtizedes mélypontot jelentő tavalyinál is kevesebb hitellel kell beérniük a lakossági és céges ügyfeleknek. A devizaalapú jelzálogkölcsönök ugyan eltűnnek a kínálatból, emlékük azonban velünk marad: az elmúlt hónapban a gyenge forintárfolyam miatt hatszázmilliárd forinttal hizlalták a háztartások adósságát.

Júniusban csaknem hatszázmilliárddal, a májusi 8068 milliárdról 8647 milliárd forintra nőtt a magyar háztartások hitelállománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A hatalmas ugrást természetesen nem a banki hitelezés hirtelen felpörgése, hanem a forint árfolyamának jelentős gyengülése magyarázza: a devizaalapú hitelek állománya nőtt emiatt ekkora mértékben. A magyar fizetőeszközt a hónap során több tényező is gyengítette.
A sort Kósa Lajos Fidesz-alelnök államcsőddel kapcsolatos, illetve az erre rákontrázó Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő nyilatkozatai nyitották, melynek eredményeként a devizahitelesek szempontjából leginkább meghatározó svájci frank a megelőző napok 192–196 forint közötti árfolyamáról 207 forintig gyengült.
A hónap során tovább erősítették az alpesi devizát az eurózónából és az Egyesült Államokból érkező rossz hírek, melyek elbizonytalanították a befektetőket, június második felében pedig a svájci jegybank is felhagyott a frank gyengítését célzó nyíltpiaci beavatkozásokkal. Az „i”-re a pontot a román alkotmánybíróság tette fel, amikor június végén több, a bukaresti parlament által már megszavazott megszorító intézkedést is alkotmányellenesnek talált. A hírre a régió devizái, köztük a forint is eséssel reagált, és frank árfolyama pedig 217 forintig emelkedett. Az alpesi deviza havi középárfolyama így júniusban végül 204 forint lett, szemben a májusi 194 forinttal.
További részletek a Népszabadságban.