Ha a forint árfolyamát nézzük, akkor kis túlzással szinte mozdulatlan volt a jegyzés az elmúlt 24 órában. A mostanában nagy kilengéseket produkáló devizapiacon már ennek is örülni kell. Üröm az örömben, hogy a tegnapi diszkontkincstárjegy-aukció jelezte, hogy nincs egészen minden rendben. A meghirdetett 50 milliárd forint helyett csak 35 milliárd forint értékben adott el rövidlejáratú papírokat az Államadósság Kezelő Központ.

A hivatalos indoklás szerint azért, mert szóródtak a hozamok. Sok lehetett a 6 százalék, vagy afeletti ajánlat, amit az ÁKK több esetben nem fogadott el. Egyszerűbben megfogalmazva, a piac már kamatemelést áraz. Olyan körmönfont gondolatmenetre a befektetők részéről persze nincs ehhez szükség, mert szerdán a jegybank szóvivője is kilátásba helyezte, hogy ha tovább erősödik a svájci frank, és továbbra sincs megegyezés az IMF-fel, akkor várhatóan kamatemelés lesz.

A gazdasági tárca államtitkára egy osztrák gazdasági fórumon azt mondta, hogy átmeneti a forint gyengülése a svájci frankkal szemben és a Magyar Nemzeti Banknak nem kell kamatot emelnie az árfolyam rövid távú ingadozás miatt. Cséfalvay Zoltán azt is mondta, hogy a kormány továbbra sem tervez új pénzügyi megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal, de elkötelezett abban, hogy az idei hiány tartása mellett jövőre 3,8 százaléknál alacsonyabb államháztartási hiányra törekszik. Arra a kérdésre vajon Magyarországot érdekelné-e, ha az IMF felkínálna egy úgynevezett rugalmas hitelkeretet, Cséfalvay Zoltán úgy válaszolt, hogy Magyarország 'nem kapott ilyen ajánlatot, de ha kap majd, akkor mérlegelni fogja'. Cséfalvay Zoltán szerint a svájci frank árfolyamszintje nem ad okot az aggodalomra. Államtitkár úr vélhetően nem vett fel svájci frank alapú kölcsönt.

Friss hírek:

Minden hír

PSZÁF: százhatvanezer fogyasztó végtörleszthet fix árfolyamon Bérkompenzáció: a közszférában senki sem járhat rosszabbul NEFMI: csökken a kórházak adósságállománya BKV: ez most az együttműködés, nem pedig a tüntetés ideje Újraindul a marhaexport Törökországba Orbán: célunk a középosztály megerősítése Zöldségeskert és fűszerspirál a bécsi óvodákban Az autóipari beruházások tovább javíthatják a magyar ipari termelést A DÉMÁSZ százmilliót ad hátralékkezelésre Az első trimeszterben végzett abortusz mégsem vezet mentális problémákhoz? Mégsem gyalázta a Himnuszt Dopeman Szakali Erzsébet: „bele kell férnünk a költségvetési keretbe” Nem igaz, hogy terjed a génmódosított vetőmag Egerbe költözik a Kaláka Fesztivál

Fókuszban

Nem igaz, hogy terjed a génmódosított vetőmag A lakosság ellenállásának hatására a génmódosított növények termesztése Európában 2011-ben is a szántóföldi terület 0,1 százaléka alatt maradt - derül ki a Föld Barátai Európa kedden közzétett adataiból. Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodásba bevont területek 3,7 százalékot tesznek ki. A Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke mégis lát még teendőt a földek védelme ügyében, hiszen szerinte a GMO-ipar képviselői saját javukra kozmetikázzák az adatokat. Fridrich Róbert az OrientPress Hírügynökségnek részletezte a miérteket.