Tart a kommunikációs csata a kormányzat és a külföldi szervezetek között, tegnap Cséfalvay Zoltán Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkár jelezte, hogy 2011-ben 3,8 százalék alatti hiánycéllal számolnak. Ez azért érdekes, mert az aktuálisan érvényes konvergencia program szerint 2,8 százalék az elérendő hiánycél jövő évben, amelytől már nem térhet el a kormányzat. Cséfalvay azt is mondta, hogy nincs szükség egy újabb IMF-hitelkeretre.

Bakos Ádám, az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő senior kötvény portfoliómenedzsere a Gazdasági Rádiónak azt mondta, a piaci szereplők úgy tűnik kezdenek hozzászokni ahhoz, hogy a magyar kormány IMF-ügyben megmakacsolta magát. Egy osztrák gazdasági fórumon a gazdasági tárca államtitkára mondta el ismét, hogy a kabinet nem tervez megállapodást. Sőt, Cséfalvay Zoltán - az MNB-vel szemben - nem tartja szükségesnek az esetleges kamatemelést sem az erősebb svájci frank miatt. Arra a kérdésre vajon Magyarországot érdekelné-e, ha az IMF felkínálna egy úgynevezett rugalmas hitelkeretet, Cséfalvay Zoltán úgy válaszolt, hogy Magyarország 'nem kapott ilyen ajánlatot, de ha kap majd, akkor mérlegelni fogja'. Cséfalvay Zoltán szerint a svájci frank árfolyamszintje nem ad okot az aggodalomra.

A tegnapi diszkontkincstárjegy-aukció jelezte, hogy nincs egészen minden rendben. A meghirdetett 50 milliárd forint helyett csak 35 milliárd forint értékben adott el rövidlejáratú papírokat az Államadósság Kezelő Központ. A hivatalos indoklás szerint azért, mert szóródtak a hozamok. Sok lehetett a 6 százalék, vagy afeletti ajánlat, amit az ÁKK több esetben nem fogadott el. Egyszerűbben megfogalmazva, a piac már kamatemelést áraz. Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő senior kötvény portfoliómenedzsere azt mondta a Rádiónak, hogy a jelek szerint két, kisebb kamatemelésre számítanak a piaci szereplők.

Friss hírek:

Minden hír

Új fejezet a Kárpát-medencei magyarság vidékfejlesztési együttműködésében Akik bankkártyával vásároltak Malév jegyet a teljes összeget visszakapják Szfficittel kezdett januárban a magyar államháztartás PSZÁF: százhatvanezer fogyasztó végtörleszthet fix árfolyamon Bérkompenzáció: a közszférában senki sem járhat rosszabbul NEFMI: csökken a kórházak adósságállománya BKV: ez most az együttműködés, nem pedig a tüntetés ideje Újraindul a marhaexport Törökországba Orbán: célunk a középosztály megerősítése Zöldségeskert és fűszerspirál a bécsi óvodákban Az autóipari beruházások tovább javíthatják a magyar ipari termelést A DÉMÁSZ százmilliót ad hátralékkezelésre Az első trimeszterben végzett abortusz mégsem vezet mentális problémákhoz? Mégsem gyalázta a Himnuszt Dopeman

Fókuszban

Nem igaz, hogy terjed a génmódosított vetőmag A lakosság ellenállásának hatására a génmódosított növények termesztése Európában 2011-ben is a szántóföldi terület 0,1 százaléka alatt maradt - derül ki a Föld Barátai Európa kedden közzétett adataiból. Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodásba bevont területek 3,7 százalékot tesznek ki. A Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke mégis lát még teendőt a földek védelme ügyében, hiszen szerinte a GMO-ipar képviselői saját javukra kozmetikázzák az adatokat. Fridrich Róbert az OrientPress Hírügynökségnek részletezte a miérteket.