Egy friss nemzetközi felmérés eredményei azt sugallják, sokan vannak, akik kevés figyelmet fordítanak testsúlyukra. Az emberek jelentős része ritkán áll mérlegre, túlságosan szereti a gyorséttermi ebédet ahhoz, hogy lemondjon róla, és hajlik arra, hogy gyors ebéddel, rágcsálnivalókkal nyugtassa feszült idegeit.

Se mérlegelés, se diéta
A Synovate piackutató által, 19 ország állampolgárai részvételével készített, elhízással foglalkozó kutatás eredményei szerint nem a mérleg a leggyakrabban használt eszköz a háztartásokban. Az „Egészséges Élet” címet viselő felmérés szerint a válaszadók alig 5 százaléka (a férfiak 5, a nők 6 százaléka) ellenőrzi naponta testsúlyát. A megkérdezettek 15 százaléka heti egyszer, 22 százaléka pedig gyakorlatilag soha nem áll fel a mérlegre, míg kétharmada csak akkor, ha épp eszébe jut. Az eredmények szerint a koreaiak, brazilok és argentinok ellenőrzik a testsúlyukat a legnagyobb odafigyeléssel: körükben 25-28 százalék azok aránya, aki legalább heti egyszer mérlegelnek, míg az Egyesült Államokban a legnagyobb azoké, akik ezt naponta megteszik. Az átlag 5 százalékhoz képest esetükben 12 százaléknyian naponta ellenőrzik, mit mutat a mérleg.

A kutatás szerint a válaszadók nemigen hisznek az étrend-kiegészítő, alacsony zsírtartalmú, anyagcsere serkentő készítményekben, ahogy a speciális diétákban sem. Fogyás vagy a testsúly megőrzése érdekében az előbbi szerekkel a megkérdezettek 40 százaléka egyáltalán nem él, viszont 32 százalék próbálkozik csökkentett zsírtartalmú, 16 százalék alacsony szénhidráttartalmú élelmiszerekkel, míg 16 százalék a sportolásban bízik. A diétákat tekintve a megkérdezett több mint 13 ezer válaszadó átlagosan 6 százaléka, országonként 2-12 százaléka igyekszik időszakosan betartott speciális étrenddel fogyás elérni. Ez utóbbi alól az egyedüli kivétel Kína, ahol a megkérdezettek 23 százaléka próbált már valamilyen fogyókúrás diétát.

Étel, ami megnyugtat
A felmérés szerint a válaszadók 26 százaléka hajlik arra, hogy rosszkedv, nyűgösség, egyéb lelki problémák esetén valamilyen gyorséttermi ebéddel, egészségesnek nem igazán minősíthető rágcsálnivalóval vigasztalja magát. A rossz szokásra különösen az amerikaiak (47 százalék), kanadaiak (41 százalék) és britek hajlanak (40 százalék). A válaszadók 39 százaléka ért egyet emellett azzal az állítással, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy bármit is megtagadjunk magunktól, függetlenül attól, hogy a vágy tárgya egészséges-e vagy sem. A kérdésben Románia és Szingapúr (55-55 százalék), Korea (49 százalék) és Argentína (47 százalék) lakosai hajlottak leginkább az egyetértésre.

A fentiekkel ellentétben a megkérdezettek 84 százaléka azt is állította, hogy akkor érzi jól magát, ha egészségeset eszik. Kiugróan nagy arányban nyilatkoztak így Kolumbia, Egyiptom és Indonézia (95 százalék), továbbá Brazília és Chile (94 százalék) lakói.

Gyorsan, finomat?
Az eredmények szerint a gyorséttermi étkezéssel kapcsolatos pozitív lakossági attitűd továbbra is tartja magát. A felmérés során a válaszadók közel harmada állította, hogy túlságosan szereti a gyorséttermi étel ízét ahhoz, hogy lemondjon róla. Különösen nagy a gyorsétterem-rajongók aránya Szaúd-Arábiában (58 százalék), az Egyesült Államokban (49 százalék), Nagy-Britanniában (42 százalék) és Brazíliában (44 százalék). Érdekes módon éppen Brazília lakosai azok, akik egyúttal a legnagyobb arányban (80 százalék) állították azt is, hogy odafigyelnek arra, mit, mikor és hogyan esznek. Nemzetközi szinten a válaszadók 69 százaléka mondta ugyanezt.

Ki a hibás, kinek a felelőssége?
A megkérdezettek 17 százaléka szerint a kisebb-nagyobb súlyfölösleg kialakulásáért az egészségtelen étkezési szokások, 16 százaléka szerint az elégtelen mennyiségű testmozgás, 11 százaléka szerint pedig az önkontroll hiánya tehető felelőssé. A válaszadók 10 százaléka véli úgy, hogy a gyorséttermi kínálat fogyasztása, másik 10 százaléka szerint a genetikai adottságok okolhatók az elhízásért.

Megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy az élelmiszergyártók elegendő mennyiségű egészséges terméket kínálnak-e vagy sem. A válaszadók átlagosan 48 százaléka látja úgy, hogy igen. Hollandia (71 százalék) és Indonézia (70 százalék) lakosai érzik leginkább egészségesnek a kínálatot, míg Egyiptomban (70 százalék), Törökországban (68 százalék) és Koreában (68 százalék) a többség épp ellenkezőleg látja a helyzetet. Mindazonáltal a megkérdezettek 75 százaléka úgy gondolja, az élelmiszercégek felelősek azért, hogy a forgalomba kerülő termékeik egészségesek legyenek. Ezzel a kínaiak, chileiek és szingapúriak értenek egyet leginkább, míg Törökország és Egyiptom lakosai a legkevésbé.

Na és a gyerekek?
A felmérés keretében a gyermekkori elhízásra is rákérdeztek a kutatók. E szerint a megkérdezettek 58 százaléka aggódik a gyerekek túlsúlyossága miatt országos szinten, de saját otthonában ezt már csak 32 százalék érzi problémának. Országosan Chile (95 százalék), Brazília (90 százalék) és Egyiptom (80 százalék) lakosai tekintik súlyosnak a problémát, míg háztartási szinten Brazília (82 százalék), Chile (76 százalék) és Egyiptom (75 százalék) aggódik leginkább.

A másik oldalon Dánia (83 százalék), Nagy-Britannia (81 százalék) és az Egyesült Államok (80 százalék) lakói azok, akik a legnagyobb arányban fejeztek ki ellenérzést azzal az állítással szemben, hogy saját otthonukban aggódnának a gyermekek elhízása miatt. Érdekes módon azonban országos szinten mindhárom ország lakói nagy arányban (71, 66 és 69 százalék a vonatkozó arányok) érzik aggasztónak a gyermekkori elhízás egyre növekvőbb arányát.

A kutatás során összesen 13115 személyt kérdeztek meg Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Chilében, Kínában, Kolumbiában, Dániában, Egyiptomban, Indiában, Indonézián, Koreában, Hollandiában, Oroszországban, Romániában, Szaúd-Arábiában, Szingapúrban, Törökországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban - derül ki az ELTE Társadalomtudományi Karának hírleveléből.