A kelet-közép-európai telekom szektor szereplőit a válság megtépázta ugyan, de új beruházások várhatók több szereplőnél. A korábbi monopolhelyzetben lévő szolgáltatók csak 2011-ben vagy 2012-ben lépnek vissza a növekedés útjára – állítják az Erste elemzői. A szektort erős verseny jellemzi a vonalas telefonszolgáltatás visszaszorulóban, a mobil és a vezetékes szélessáv terjedése lassul. A jövőbeli növekedés motorja a Fiber to the Home lehet, míg a Long-term Evolution technológia bevezetése nem várható 2012 előtt. A Turk Telekom a top pick, a Magyar Telekom tartásra visszaminősítve, a Telekom Slovenije tartásra felminősítve, a Telefonica O2 CR, a Telekom Austria, a T-Hrvatski Telekom és a Turkcell változatlanul tartáson.

A telekom szektor mégsem volt biztonságos befektetés 2009-ben

– A telekom szektor sem volt immunis a recesszióra, hiszen az iparág árbevételének növekedése a nullához közelített. A gazdasági válság alatt ugyanakkor az általunk figyelemmel kísért szolgáltatóknak sikerült megőrizniük, sőt esetenként még növelniük is az osztalékszintet. A Magyar Telekom, a T-Hrvatski Telekom és a Telekom Slovenije esetében a részvény gyengén szerepelt és így az osztalékból származó eredmény felhígult – állítja Vera Sutedja, az Erste Group kelet-közép-európai telekomszektorának elemzője. A hagyományos vezetékes és mobil hangszolgáltatás kapta a legnagyobb pofont, az előbbi 6,3 százalékkal, az utóbbi 1,8 százalékkal esett vissza éves összehasonlításban 2009-ben. A fizetős televízió, a mobil adatátvitel és a vezetékes internet jelentette a növekedés motorját, de a bevételből kihasított összesített részesedésük 33 százalékos értéke nem bizonyult elég nagynak ahhoz, hogy a vezetékes és mobiltelefon üzletág bevételeinek visszaesését ellensúlyozza.

Magyarországon a vezetékes szélessáv elterjedtsége a 2009. januári 16,3 százalékról 18,7 százalékra nőtt a 2010 januárjáig eltelt egy év alatt az Európai Bizottság adatai szerint. 2010 júniusában mintegy 1,85 millió vezetékes szélessávú előfizetést tartottak nyilván, ami 14 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Itthon a kábelmodem jelentette a növekedés motorját: ezen a téren 22,5 százalékos bővülés volt tapasztalható, míg az xDSL-kapcsolat 0,3 százalékkal esett vissza júniusban év/év alapon. A kábelmodem már a vezetékes szélessávú kapcsolatok 52,5 százalékát adja.

A talpra állás gyenge jelei tapasztalhatók 2010 második negyedévében

„2010 második negyedévében látszottak némi, habár mégoly gyenge jelei a kilábalásnak, mint például az árbevételek visszaesésének enyhülése és az EBITDA csökkenési ütemének lassulása. A TPSA mutatta az erősödés legkomolyabb jelét, főként a mobilszegmensben, olyannyira, hogy a társaság javított is a 2010. év egészére vonatkozó előrejelzésén. A másik véglet pedig a Magyar Telekom, amely tovább szenvedett a makrogazdasági és szabályozói fejleményektől, így kénytelen volt lerontani a 2010. év egészére szóló várakozásait. Az általunk figyelemmel kísért többi szolgáltatóra vonatkozó kilátások megerősítést nyertek 2010 egészére nézve. Mindent összevetve a 2010. év egészére vonatkozó becslések még mindig az árbevétel visszaeséséről és az EBIDTA csökkenéséről tanúskodnak. Azzal számolunk, hogy az általunk nyomon követett kelet-közép-európai társaságok aligha fognak visszatérni a növekedési pályára 2011 vagy 2012 előtt” – jósolja Vera Sutedja.

Nagy léptékű beruházások várhatók

A hagyományos vezetékes és mobiltelefon üzletág tovább zsugorodott, a vezetékes szélessáv pedig már nem tekinthető a növekedés motorjának. Ráadásul a mobil- és kábelszolgáltatókkal folytatott éles verseny folyományaként az árak nyomás alá kerültek. A televíziós termékek, a számítástechnikai szolgáltatások és a mobil szélessáv jelenti pillanatnyilag a kelet-közép-európai szolgáltatók számára a növekedés hajóerejét. Ez pedig kihívások elé állítja a vezetékes és a mobilhálózatokat is. A jövőbeli webes alkalmazások nyomán tovább nő az igény az egyre nagyobb sávszélesség iránt. Az FTTH (Fiber to the Home - ultragyors szélessávot a háztartásba) lehet a jövő annyiban, hogy kezelni tudja a legtöbb „sávszélesség-fogyasztó” alkalmazást. Az FTTH-val kapcsolatos beruházási igény nagyon magas, háztartásonként 500 és 2500 dollár között mozog. Ennek ellenére az FTTH széleskörű bevezetése csak idő kérdése. Az LTE (Long-term Evolution) negyedik generációs (4G) mobil adatátviteli technológia kezelni tudná a mobil szélessáv erőteljes terjedése által okozott mobilhálózati torlódást. Az LTE beruházási igénye – a licencdíjat leszámítva – nem jelentős. A kereskedelmi bevezetés nem várható 2012 előtt. „Kétségesnek tartjuk, hogy az általunk nyomon követett szolgáltatók jelenlegi osztalékszintje fenntartható-e, amikor az FTTH- és az LTE-beruházások elkezdenek „dolgozni” – jelentette ki Vera Sutedja.

Az elemző szerint a Magyar Telekom nem tud majd elég cash-flow-t generálni a beruházások, a nettó kamatkiadások, a nettó forgótőke finanszírozására, úgy hogy, az osztalék is szinten maradjon és az adósságráta se nőjjön a 40 százalékos szint fölé. Ezért az Erste 74 forintról 70 forintra csökkenti a Magyar Telekom osztalékra vonatkozó várakozását 2011-re, a 2012. évre pedig 74 forintról 60 forintra.

Kilátások

A kelet-közép-európai szolgáltatók nyugat-európai szektortársaikhoz képest nagyobb osztalékot és FCF-hozamot kínálnak. A KKE telekom-cégek árrése még mindig magasabb a nyugat-európai mértéknél, ám a különbség tovább csökkent. Az FTTH vagy az FTTB (ultragyors szélessáv az épületbe), illetve az LTE területen történő beruházások szükségesek a vezetékes és mobil adatforgalomból származó jövőbeli bevételek biztosításához és a hálózat-túlterheltségi problémák megoldásához. A kérdés az, hogy a szolgáltatók mikor kezdik el a beruházásokat és milyen széles területet ölelnek fel ezek. A beruházás mértéke jelentős az FTTH/FTTB területen, ám kevésbé komoly az LTE esetében, ami átmeneti nyomást fejthet ki az osztalékfizetésre. A stabil mérleggel rendelkező táraságok, úgymint a T-Hrvatski Telekom és Telefónica O2 CR sokkal kedvezőbb helyzetben vannak ahhoz, hogy nagy beruházási költségeket és nagy osztalékot is vállalni tudjanak. A befektetés megtérülési rátája még kérdéses, függ a lefedettségtől, az ártól, valamint a szabályozói környezettől és a versenyhelyzettől is. „Kevés esélyét látjuk annak, hogy az szolgáltatók megúszhatnák a beruházásokat, hiszen ezek szükségesek az ún. triple-play (az egy kézből nyújtott TV-, telefon-, és vezetékes internetszolgáltatás), a mobil szélessáv és a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások, például a játékok és a VoD [Video On Demand – videó, ahogy és amikor akarod] szolgáltatási minőségének fenntartásához” – állítja Vera Sutedja, az Este Group kelet-közép-európai telekom-szakértője.

A Turk Telekom a kedvenc

- A Turk Telekom maradt a top pick. A társaság stabil eredményeket szállított 2010 második negyedévében, ami megerősítette stabil pozícióját a vezetékes üzletágban, egyben azt is demonstrálta, hogy Avea nevű mobilszolgáltatójának sikerült feltornásznia az árrést. Pozitív értékelésünk fő indoka a társaság kétszámjegyű eredménynövekedési rátája, bőkezű osztalékpolitikája és a szektortársakhoz viszonyított vonzó árazása – ami közel 30 százalékos diszkontot jelez a 2011-re és 2012-re becsült P/E tekintetében a szektortársakhoz képest.

- Felhalmozásról tartásra minősítjük le a Magyar Telekom részvényeit, ugyanis a kormányzati kiadások csökkentése a várakozások szerint érzékenyen érinti majd a társaság 2010 második félévi árbevételét és eredményét.

- A Telekom Slovenije részvényeit csökkentésről tartásra léptetjük elő, ugyanis a társaság már felvillantotta a költségek kordában tartásának jeleit.

- Továbbra is tartásra ajánljuk a Telefónica O2 CR, a Telekom Austria, a T-Hrvatski Telekom és a Turkcell részvényeit, mivel nem látunk pozitív katalizátort a közeljövőre nézve.