Többek között egyházi földek rendelkezésre bocsátásával segítené a roma lakosság munkába állítását a református egyház. A határokon átnyúló projektet EU-s pályázati pénzekből kiviteleznék a tiszántúli egyházkerületben - hangzott el hétvégén a témában tartott konferencián. A munkahelyteremtés tervéről Gregussné Buzás Irén missziós lelkésszel beszélgettünk, aki szerint a program nem csupán a roma, de a nehéz helyzetben lévő magyar lakosságnak is segítséget nyújthat.

Gregussné Buzás Irén a Tiszántúli Református Egyházkerület Cigánymissziójának lelkésze. A program keretében több önkéntessel együtt segítenek a helyi kisebbségi lakosság életében: roma családoknál végeznek lelki-gondozást, családsegítést, és rendszeresen tartanak bibliaórákat, gyerekfoglalkozásokat az érdeklődőknek. A misszió hosszú távú célja, hogy a környéken élő roma lakosság számára új munkalehetőségeket teremtsenek, ebben segíthet a tervezet, amely földművelés, állattenyésztés és kézművesség területén juttatná lehetőséghez az roma családokat.

A lelkésznő megkeresésünkre elárulta, a környezetében élő roma lakosságnál végzett felmérés bizonyítja, hogy nagy igény lenne a mezőgazdasági munkalehetőségekre. Mint mondja, több érv is szól emellett a foglalkoztatási forma mellett: nem csupán az, hogy az itt élők körében egyrészt jellemzően alacsony az iskolázottság, még fontosabb, hogy a roma ember természeténél fogva vonzódik a természethez. Ezért aztán igénye és kapacitása is nagyobb a mezőgazdasági munka felé, mint például irodai feladatok ellátásához. Több pozitív példát is láthatunk arra vonatkozóan, hogy egy ilyen program a roma családok egész évi jövedelmének kitermelésére is alkalmas - mutat rá Gregussné Buzás Irén, majd sorolja azokat a településeket, ahol mindez már működik: Bagamérban például a tormázás, míg Uszkán az uborkázás segít a nehéz sorsúak helyzetén.

A készülő programról szólva elárulta, a jó példák nyomán felbuzdulva szeretnének a határon túli szervezetekkel összefogva uniós támogatásra pályázni. A témában legközelebb októberben tartanak konferenciát, oda már politikusokat, döntéshozókat is várnak és számítanak a támogatásukra, hiszen a projekt megvalósulása nagyban függ attól, sikerül-e pénzt nyerni hozzá a pályázatokon. A lelkésznő szerint a program olyan segítséget nyújthat, amely válasz lehet nem csupán a cigányságot, de a hátrányos helyzetben élő magyarságot érintő kérdésekre is. Az egyházi földek rendelkezésére bocsátásáról szólva úgy nyilatkozott, azok mértékét a püspök határozza meg, ám - mint mondta - semmi sem lehetetlen, meg lehet találni a módját a hathatós segítségnek. Ez nem csupán föld, de vetőmag, gép vagy kisállat rendelkezésre bocsátása is lehet.

Gregussné Buzás Irén nem titkolja, a projektnek vannak buktatói is: egy működő program keretében korábban előfordult, hogy a rászorulók a rendelkezésükre bocsátott állatokat eladták uzsorásoknak. A mezőgazdasági munkában is van veszély, például a terménylopás, ezeket mind-mind bele kell írni a pályázatba, s törekedni kell olyan növények felhasználására, amelyek esetében ez a veszély nem áll fenn. Jó példa erre a torma, amelyet nem olyan könnyű meglovasítani, mint mondjuk egy érett dinnyét. A terv másik, nagyon fontos része a kézművesség támogatása, hiszen a roma emberek kézügyessége nagyon jó, kiválóan alkalmas különböző használati tárgyak, például kosár, cirokseprű készítésére. Itt arra kell odafigyelni, hogy találjanak piacot az elkészült termékek számára.

Arra a kérdésünkre, hogyan tudnak a roma lakosság egészéhez - azokhoz is, akik nem járnak közösségbe - eljutni ezek a kezdeményezések, Gregussné úgy válaszolt, hogy ő maga személyesen tart kapcsolatot a környezetében élőkkel. Egyre több munkaerővel vannak jelen a térségben, nemrég a kilenc egyházmegyében született döntés arról, hogy minden kerületben legyen egy, kimondottan a cigányság illetve a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásával foglalkozó munkatárs. A missziós lelkész szerint erre a munkára azok az emberek a legalkalmasabbak, akik különös nyitottsággal képesek odafordulni a cigánysághoz, akik látják, mennyit adhat nekünk is egy-egy roma közösség. Kölcsönösen tanulhatunk ugyanis egymástól, a romák főzési hagyományait, közösségszeretetét és összetartását érdemes lenne elsajátítani - meséli a lelkésznő.

Arra a kérdésre, elég ember áll-e a rendelkezésre a programban Gregussné Buzás Irén egy bibliai idézettel válaszol 'az aratnivaló sok, de a munkás kevés'. Majd nevetve hozzáteszi, hogy noha szükség lenne még több munkaerőre, ő maga bizakodó, és reméli, hogy a jövőben egyre többen fordulnak oda hátrányos helyzetű embertársaikhoz. 'Tapasztalatból mondom ugyanis, hogy az a közösség, ahol elkezdenek odafordulni a társadalom perifériáján élő emberekhez - legyen szó akár kisebbségekről, akár hátrányos helyzetű, akár fogyatékos eberekről - az a közösség hirtelen elkezd feléledni. Az egymáshoz való kölcsönös odafordulás, a másokon való segítés ugyanis nekem is életerőt ad, megmutatja, hogy van értelme az életemnek - ez egy különösen fontos gondolat a Húsvét előtti készülődésben' - fogalmazott a lelkésznő.

Czefernek Léna

Friss hírek:

Minden hír

Az EKB elzárta a pénzcsapot egyes görög bankoktól Japán: felemelkedés a katasztrófa után Börtönbe kerülhetnek a gyógyszerhamisítók Görögország a csőd szélén egyensúlyoz Tépik a piacok idegeit a görögök Elfogadta a kormány Selmeczi Gabriella jelentését Alsó rakpart, betegellátás, büntető törvénykönyv – a Lapszemlében A lakáscélú hitel törlesztésének adókedvezménye Jön a Facebook részvény Terítéken a hitelminősítők egyeduralma Egyszerűbben igényelhető a baromfi állatjóléti támogatás Megszűnik az offshore-adóamnesztia Videós segítség a bevallás elkészítéséhez Ludovikások ünnepe

Fókuszban

Máris eredményt hozott a nemdohányzókat védő törvény Máris érezhetőek a januárban életbe lépett Nemdohányzók Védelméről Szóló Törvény hatásai. A jelenleg is zajló Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés valamint a vendéglátóegységek levegőminőségének folyamatos ellenőrzése ezeket monitorozza. A passzív dohányosok megmentéséért és a dohányzás visszaszorításáért közösen tesz erőfeszítéseket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a WHO Magyarországi Iroda, az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Országos Környezetegészségügyi Intézet.