A különféle nemzetközi felmérések alapján a MOL Dunai Finomítója 2011-ben is Európa legeredményesebb olajfinomítói közé tartozott. Galambos László Finomítás igazgató a Százhalombattai Hírtükörnek azt mondta, a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság 2009-ben az olajiparban is hatalmas visszaesést okozott. Csökkent a MOL termelése, értékesítése is.



2010-11 folyamán sokat vitáztak a közgazdászok, vajon milyen típusú a válság, vagyis, meddig fog tartani. Ma már látni, hogy sem világviszonylatban, sem Európában, sem pedig Magyarországon nem tért még magához a gazdaság, ami a MOL eredményein is látszik. 2011-ben jelentősen csökkent a benzinértékesítésünk, és csak kis mértékben nőtt a gázolajeladás. A MOL csoport összes eredményének 80 százalékát az Upstream – vagyis a kőolajkutatás, kitermelés – biztosította, és csak 20 százalék a Downstream – kőolaj-feldolgozás, termék kereskedelem – eredménye. A 2000-es évek közepén a Downstream üzlet hozzájárulása a MOL Csoport eredményéhez még több mint 50 százalék volt. A 2011 évi háromnegyed éves tőzsdei jelentés alapján a MOL csoport eredményesebb volt , mint az előző év hasonló időszakában, de a kereskedelem és a feldolgozás mélyen a tavalyi alatt teljesített.

A Dunai Finomító, a Finomítás működésének minden területén sikerült előre lépni: az üzemek rendelkezésre állása nőtt, vagyis kevesebb volt az üzemzavar, a tervekhez képest alacsonyabb költségekkel dolgoztunk, és az előző évi tízhez képest öt üzemi baleset történt. Ezek sem a technológiák üzemeltetéséhez, hanem a közlekedéshez kapcsolódó enyhébb botlásos, elcsúszásos esetek voltak. Az idei évre ezeknek a mutatóknak a további javítását tűztük ki célul - mondta Galambos László. Tavaly 96,4 százalékos volt az üzemek rendelkezésre állása, de azt szeretnék elérni, hogy a tervezett leállások kivételével napi 24 órában, zavartalanul folyjon a termelés mindenhol.

Az idei évben több projekt is zajlik, amelyek közül a környezetvédelmet szolgálókat emelte ki Galambos László, mivel azok érintik leginkább a Finomító környékén élőket. Beruháznak a szénhidrogén emisszió és a széndioxid-kibocsátás további csökkentése érdekében, a szennyvíz egy részének visszaforgatását is tervezik, ami azt eredményezi majd, hogy kevesebb vizet emelnek ki a Dunából, és folytatják a tartály-rekonstrukciós programjukat is a talajszennyezés megakadályozása érdekében. A legnagyobb beruházás természetesen az új MOL-CEZ együttműködésben épülő kombinált ciklusú hőerőmű létrehozása, ha minden a tervek szerint alakul, tavasszal elkezdődnek a tényleges kivitelezési munkálatok.

A MOL-nak 80-85 százalékos részesedése van a hazai üzemanyagpiacon, tehát azoknak a kutaknak a többségében is az általuk termelt benzint és gázolajat árulják, amelyeket nem ők üzemeltetnek. A hazai Finomítás termékeit legnagyobb részben itthon adják el. És hogy miért ilyen drágán? Talán kevesen tudják, hogy a kőolaj-feldolgozás költségeinek 90 százalékát a kőolaj beszerzése teszi ki. A kőolajat dollárért veszik, az üzemanyagot pedig forintért adják el. Nem mindegy, egy dollár 180, 200 vagy 250 forintot ér. Ha a forint értéke csökken a dolláréhoz képest, akkor a kőolajért forintra átszámolva többet kell fizetni, és ezt a költségnövekedést termékeik árába nekik azonnal érvényesítenünk kell, különben veszteségük lesz.