Havi 35-40 ezer forintba is kerülhet gondozási díj címén egy gyermek ellátása, ha az önkormányzati fenntartású bölcsődék élnek a lehetőséggel, ám valószínűleg ennél jóval kevesebbet kérnek majd a szülőktől. Az erről szóló törvény szociális egyenlőtlenségeket gerjeszt, és hosszabb távon bölcsődék bezárásához is vezethet – vélik az OrientPress Hírügynökségnek nyilatkozó szakértők. A családügyi államtitkárság válaszából az is kiderül: a devizahitel és közmunka sem jelent mentességet a díj alól.

Karácsony előtt fogadták el, s az újév elején lépett életbe az a törvény, ami az önkormányzati bölcsődéknek összevont étkezési és gondozási díjat tesz lehetővé. A fakultatív gondozási díj az egy főre eső jövedelem maximum 25 százalékát teheti ki, ami adott esetben 40 ezer forintos plusz költséget jelenthet egy háztartásban. A magánbölcsődék alsó hangon 50-60 ezer forintot kérnek el ugyanilyen jogcímen, igaz, ezek általában valamilyen pluszszolgáltatást, foglalkozást is nyújtanak a kicsik számára.

Kedvezményeket a díjkiszabást lehetővé tévő törvény is kínál, például a három vagy annál több gyereket nevelő családoknak– a magyar átlagot képező, egy-két gyerekes családmodellt azonban csak bizonyos esetekben támogatja. Nagy és (eddig megválaszolatlan) kérdés az is, hogy mire számíthatnak a devizahitellel küzdő családok, akiknek támogatásáért már eddig is tett lépéseket a kormány – illetve, a közmunkából élők. Nekik is kell adott esetben gondozási díjat fizetniük, futja erre majd 47 ezer forintból? Az Orientpress Hírügynökségnek nyilatkozó illetékesek részmegoldásnak nevezték a díj bevezetését, ami – bár a bölcsődéknek segítséget jelent – mélyítheti települések közötti szociális különbségeket, és egyenlőtlen terhet ró a családokra is.

A kis családok fizetik meg
„Nincsenek pontos adataink arról, hogy hány bölcsődében vezetnének be majd gondozási díjat; sok önkormányzat még csak fontolgatja, mások már tervbe vették, a rendszer azonban még kialakulatlan – összességében viszont azt látjuk, hogy az önkormányzatok nagyon óvatosan nyúlnak ehhez a témához” – válaszolt el kérdésünkre Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének (MBE) elnöke. Szerinte a hozzájárulás alapvetően segíthet a bölcsődék fenntartásában, de az ország szegényebb megyéiben, településein nem hoz változást – ott, ahol a lakosság maga is létminimum közelében vagy az alatt él, az önkormányzat sem állhat elő irreális követelésekkel. Másrészt, jelentős különbségek adódnak az egyes családok díjfizetésében is. Az említett maximális 25 százalék a nettó átlagkeresetet számítva 35 ezer forintot jelent, s bár az önkormányzatok többsége valószínűleg nem a teljes összeget kéri majd el, ennél kevesebb is nagy érvágás lehet az egy-két gyerekes családok esetében.

A három vagy többgyerekes családok, a rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesülő (tehát munkanélküli) valamint a fogyatékos és tartósan beteg gyerekeket nevelő szülők viszont teljesen mentesülnek az étkezési és a gondozási díj alól, ami etikai kételyeket is felvet; felmerülhet a kérdés, hogy miért a kis családoknak kell állnia a sokgyerekes jómódú vagy épp szegény famíliák bölcsődei költségeit. „Ráadásul, nő a visszaélések veszélye is, hiszen a bölcsődék nem tudják ellenőrizni a beadott jövedelemigazolások valódiságát” – mutat rá Acsainé. Az MBE szerint további kockázat, hogy gondozási díj esetleges volta szélesebbre nyitja a települések közötti anyagi-társadalmi ollót: egy gazdagabb város, falu önkormányzati büdzséjét csak gyarapítja a bevétel, míg a szegényebbek helyzete nem változik. Nem tisztázott az sem, hogy a közmunkából, 47 ezer forintból élő szülők esetében kiszabhat-e gondozási díjat az önkormányzat.

Miért csak a bölcsődékben?
Acsainé Végvári Katalin azt tartja valószínűnek, hogy nagy tételek helyett az önkormányzatok majd a korábbi bölcsődei rezsiköltség összegét teszik meg gondozási keretnek – a törvényi változásokkal ugyanis a rezsidíjat is eltörölték. Az MBE elnöke hírügynökségünknek elmondta: a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának szakértői megkeresték őket a gondozási díj tervével kapcsolatban, amit aztán írásos állásfoglalásban minősítettek, részletesen taglalva a negatívumokat is. Utóbbiak között szerepel, hogy a terv nem mentesíti az amúgy is nehézségekkel küzdő devizahiteles családokat, és hogy diszkrimináló lehet a bölcsődei intézményrendszer egészére nézve – hiszen sem az óvodákban, sem az iskolákban nincs ilyen díjszabás. A Köznevelési Törvényben továbbra is tartalmazza, hogy az óvodák üres férőhelyeikre felvehetőek a két és fél éves gyermekek, a szülők tehát érthető módon a korai óvodai beíratást fogják preferálni, hiszen ott továbbra sem kell majd különböző jövedelemigazolásokat beadni, az étkezésen kívül még más díjat is fizetni. Mindez ugyanakkor nem tenne jót az önállósodó, még kevésbé jól kommunikáló, egyéni gondoskodásra vágyó kisgyermeknek – véli a Magyar Bölcsődék Egyesülete, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy a gondozási díj a csak tisztán bölcsődei ellátást nyújtó intézményekre vonatkozna, az egységesített bölcsőde-óvodákra nem.

Beindul az elvándorlás
Némi bevételt hoz majd a gondozási díj, ám csak a töredékét a szükséges összegnek – vélte Gémesi György, a Magyarországi Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. „Egy gyermek gondozása évi 1,2 millió forintjába kerül az intézménynek, az önköltséges étkeztetést – nem számítva. Az összeg közel felét az állam, a fennmaradó részt az önkormányzat állja. Ha egy családtól mondjuk, havi tízezer forintot kér gondozás címén a bölcsőde, az akkor is csak 100 ezer forint évente, s a tényleges költség kevesebb, mint 10 százalékát fedezi.”

Kérdésünkre Gémesi sem tudta megmondani, hogy hány önkormányzat vezetné be a bölcsődei díjat, ám hozzátette, Kelet-Magyarország jó pár településén biztosan nem lesz ilyen, az ott élők szegénysége miatt – ahol pedig igen, ott az elvándorlás jelenthet majd komoly rizikót. „Ha valahol bevezetik a gondozási díjat, a szülők más városban kereshetnek bölcsődét, ahol nincs ilyen plusz teher – bejelentik a gyereket, egy helyi rokonhoz, ismerőshöz, és ezentúl oda járatják majd” – vázolta a lehetőségeket a MÖSZ elnöke, aki szerint innen egyenes út vezet az elnéptelenedő bölcsődék megszűnéséhez is. Gémesi György megjegyezte, a NEFMI illetékes szervei nem keresték meg őket a gondozási díj tervével kapcsolatban, arról csak a sajtóból értesültek. „Korábban ugyan részt vettünk egy tárgyaláson a Belügyminisztériumban, ott azonban az önkormányzatok általános nehézségei kerültek szóba, erről külön nem beszéltünk.”

A Szűcs Viktória vezette Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezet ugyanakkor konkrétumokat is közölt a gondozási díj fogadtatásával kapcsolatban: információik szerint az önkormányzati bölcsődék 35 százalékánál már előkészítették bevezetését, 54 százalékuk még nem döntött róla, és csak 7 százalékuk utasítja vissza egyértelműen a lehetőséget is. A BDDSZ egyébként ellenzi az új díjszabást, amit átgondolatlannak és, családellenesnek tartanak. A szakszervezet korábban tiltakozott is ez ellen, álláspontjuk szerint hiába.

Van, aki jobban jár vele
Szerkesztőségünk budapesti és vidéki önkormányzatoknál is érdeklődött a gondozási díj bevezetéséről: értesüléseinek Nyíregyházán és Ózdon még nincs közgyűlési napirenden a kérdés, a fővárosi VIII. kerületben viszont már február 16-án elfogadták a díjszabást. Keleti Andrea, a Józsefvárosi Önkormányzat sajtófőnöke szerint az új rendszer sok tekintetben igazságosabb elődjénél, hiszen az itt élők számára nem jelent túlzott többletterhet az eddigiekhez képest –sőt, lesz olyan család is, amelyiknek kevesebbet kell majd fizetnie, hiszen az eddigi rezsibefizetés megszűnik, a gondozási díj pedig kiváltja a korábban önköltséges étkeztetést. A napi ellátás ára 210 forint – ez havi 4200 forintos befizetést jelent a józsefvárosi szülőknek.

Közmunka, devizahitel - nem mentség
Szerkesztőségünk a Nemzeti Erőforrás Minisztériumánál is érdeklődött; szerettük volna megtudni, számszerűen hány önkormányzat dönthetett idáig a gondozói díj bevezetéséről, hogy a devizahiteles vagy közmunkából élő, egy-két gyerekes családok számíthatnak-e mentességre s- hogy miért csak a bölcsődék esetében létezik ez a lehetőség.

Az államtitkárság közlése szerint a fenntartók, vagyis az önkormányzatok április elsejéig dönthetnek a kérdésben, ezért konkrét számokat csak április végén lehet majd mondani. A bölcsődék kivételes helyzetéről a hivatal úgy vélekedett, a mostani GYES-rendszer lehetővé teszi, hogy az anyák az óvodáskor kezdetéig otthon maradjanak gyermekeikkel - aki pedig mégis dolgozni megy, annak 'a a maximalizált térítési díj megfizetése egy kis hozzájárulás az intézmény fenntartásához.' A sokgyerekes, munkára kényszerülő anyáknak a törvény szociális kedvezményt biztosít - érvelt az államtitkárság, utalva a a három gyerek felett adható mentességre, ami ugyanakkor nem érvényes a szintén dolgozó, ám csak két gyermeket nevelő anyákra, családokra.

A válaszlevélből az is kiderült, hogy sem a devizahiteles, sem a közmunkából élő kis családok nem számíthatnak automatikus mentességre az állam részéről. 'A fenntartónak lehetősége van arra is, hogy egyéni esetekben kisebb mértékben állapítsa meg a személyi térítési díjat, illetve teljesen elengedje azt, ezzel rugalmasan igazodva a felmerülő egyedi élethelyzetekhez. A konkrét összegek meghatározásánál a szociális szempontok és jövedelmi viszonyok egyaránt mértékadók.' - fogalmaz az államtitkárság, az önkormányzatokra hárítva a felelősséget.

Harmincötezer, megélhetésre
Mint ismert, a közmunkát végzők havi 47 ezer forintot kapnak - Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pedig maga is elismerte, hogy ekkora összegből nem lehet megélni. Ha egy anya egyedül, közmunkából tartja el két éves gyermekét, akkor - elviekben, a legrosszabb esetben - még az is megtörténhet, hogy 11750 forintot kell fizessen a kicsi bölcsődei ellátásáért. 'Megélhetésre' ezután 35250 forintja maradna havonta.

Koncz Tamás