Mediatizált világunkban, aki nem kommunikál, nem is létezik. A társadalom különböző szektorai komoly ráfordításokkal erősítik láthatóságukat, azonban a közigazgatás mégsem hoz életszerű példákat saját reputációjának javítására. A Rádió Orient műsorában Vass László a közügyekről való tájékoztatás és a szervezeti kép szakszerű gondozásának fontosságát emelte ki. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora Dudás Ferenc műsorában mutatta be, hogyan kommunikál a magyar közigazgatás.

A mai mediatizált világban joggal merül fel a kérdés, hogy a közigazgatás rendelkezik-e tudatos reputációmenedzsmenttel. A Rádió Orient műsorában Vass László elmondta, a médiában többnyire csak a közigazgatás átszervezéséről lehet hallani, kevés a valós reputációra kiható életszerű példa A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora kiemelte, a közügyekről való tájékoztatást és a saját szervezeti kép gondozását szakszerűen kellene végezni. „A társadalom más szektoraiban nagyon komolyan, sok forrás rááldozásával foglalkoznak a reputációmenedzsmenttel. Ez lenne szükséges a közigazgatás területén is” - emelte ki.

Dudás Ferenc közigazgatási szakértő műsorának vendége elmondta, a reputáció mellett a hitelességet is meg kell erősíteni. „A kommunikációban minden szereplőnek, a döntéshozónak, a feltételekről gondoskodónak, a lakossággal közvetlenül találkozó ügyintézőnek és a back office munkatársaknak is meg kell találni a megfelelő pozíciót. Az ideális környezetben mindenkinek megvan a saját szerepe” - foglalta össze a rektor.

Hollandiában a kormányzati propaganda és a közigazgatási kommunikáció elválasztását törvény biztosítja. A jogszabály kimondja, hogy a közigazgatási tevékenységről szóló információkat a közigazgatásnak kell kommunikálnia, míg a politikusok a kormányzati propagandát végzik. Vass László hangsúlyozta, a mediatizált világban védelmezni kell a közigazgatás funkcióját. „A médiavilágban nem kap szerepet a hétköznapi információ, a sok millió sikeresen megoldott ügy. Sajnos csak a botrányos esetek kerülnek a közvélemény elé” - mondta a vendég.

„A vezetés fő funkciói közé tartozik a tervezés, a szervezés, az igazgatás, a személyzeti munka, a koordináció és a költségvetés elkészítése. Ebbe a listába fontos lenne további elemként a kommunikációt is bevenni, hiszen a mai világ egy kommunikáló világ” - emelte ki az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége. Vass elmondta, a szervezet életét és munkafolyamatait komoly belső kommunikációs stratégia hiányában nem lehet kezelni. Hozzátette, aki pedig nem kommunikál kifelé, az nem létezik, mindenről lemarad.

A rektor hangsúlyozta, a közigazgatási vezetőknek mindenképp kommunikatív alkattal kell rendelkezniük. „Fontos, hogy a vezetők komolyan vegyék önmaguk kommunikációs fejlesztését. Emellett a szervezeti működés feladatrendszere is kommunikációs típusú feladatokkal telített” - mondta, majd a szóvivők és az első számú vezetők média előtti megjelenésére tért ki. Elmondta, a szervezet különböző kommunikációs megnyilvánulásainak meghatározott stratégiát kell követniük.

A szervezeti kommunikáció irányításánál a szerepeket és a folyamatokat pontosan meg kell határozni - emelte ki Vass a kommunikációs kódexek készítésének fontosságát. A rektor elmondta, rendkívüli helyzet esetén pontosan tudni kell, hogy ki, mikor és mit fog mondani a médiának. A szervezet első számú vezetőjének megszólalása például különös jelentőséggel bír, ezzel nagyon tudatosan, tervezetten kell bánni. „A szereplők megjelenését nem szabad keverni, mert így mindenki könnyen bohóccá válhat” - hangsúlyozta.

„Jó, ha a szervezet szóvivőjének megjelenése kifejezi magának a szervezetnek a karakterét is” - emelte ki Vass. A rektor pozitív példakánt Győrfi Pált hozta fel. „Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR igazgatója, miközben hitelesen informálja a lakosságot, sokat tesz a szervezet reputációjának menedzsmentjéért is” - mondta.

A közigazgatás kommunkikációs hibája, ha túlságosan bonyolultan, nem közérthetően nyilvánul meg a társadalom előtt. Vass László kiemelte, a kormányzati kommunikációnak súlyos szakmai felelőssége van abban, hogy az állampolgárok végül milyen képet alakítanak ki magukban a közigazgatásról. Ezért kellene eljutni oda, hogy a közigazgatás közérthetően, hitelesen és önállóan kommunikálja a közjó érdekében kifejtett, szakmai tevékenységét.

Amennyiben kíváncsi további részletekre, hallgassa meg a Rádió Orient műsorát: