A görög választások közeledtével számos közvélemény-kutatási eredmény került napvilágra. Az MRB jelentése szerint a választók 26,2 százaléka szavazna olyan pártra, amely ellenzi az újabb EU-IMF mentőövet és az ezzel együtt járó esetleges újabb megszorításokat. Az állampolgárok 66 százaléka továbbra is az eurozóna tagság mellett tenné le voksát. A választók több mint 65 százaléka szerint egy koalíciós kormány lenne a legjobb megoldás a válságkezelésre.

Az uniós vezetők úgy vélik, ők már megtettek mindent annak érdekében, hogy az eurozóna válságának eszkalálódását megfékezzék. Görögország, Írország és Portugália összesen 386 milliárd eurós pénzügyi mentőövet kapott.

Az EKB 1 százalékra leszállította az irányadó rátát, és 1000 milliárd eurónyi kedvező kamatozású, hosszú lejáratú kölcsönnel látta el a bankszektort, valamint alkalmanként vásárolja a periférikus eurozóna tagok kötvényeit, hogy fékezze a hozamok emelkedését. A görög államadósság egy részét sikerült átütemezni, és megállapodtak abban, hogy egy második mentőcsomaggal és szorosabb fiskális együttműködéssel, igyekeznek fenntarthatóbb pályára terelni a költségvetést.

Közben Olaszországban és Spanyolországban újabb és újabb megszorító intézkedéseket jelentettek be a hivatalban lévő kormányok. Az olasz és spanyol 10 éves hozamok emelkedése rávilágít arra, hogy a válságnak újabb fejezetei is következhetnek.

Az uniós vezetők április 20-22. között Washingtonban folytatnak tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal arról, hogy milyen nemzetközi támogatást tudna nyújtani, hiszen az év elején az IMF nyilatkozatai nagyrészt arról szóltak, hogy csak akkor számíthatnak az uniós országok nagyobb nemzetközi támogatásra, ha az előbb felsorolt kritériumok közül néhányat teljesítenek. Az EU vezetősége most úgy véli, a világgazdaság többi szereplőjén a sor, hogy segítsenek.

Az Egyesült Államok „nem szívesen” segít Európán, pedig sokan figyelmeztettek arra, hogy az amerikai növekedésre és gazdasági teljesítményre is káros hatással lehet az, ha az eurozóna válsága tovább súlyosbodna. Az IMF jelen pillanatban mintegy 400 milliárd eurónyi hitelezési kapacitással bír, amelyet néhány százmilliárd dollárral célszerű lenne megnövelni, akár a duplájára. Japán, Mexikó, Brazília és Kína többek között jelezték, hogy elégedettek az európai kormányok intézkedéseivel és az uniós erőfeszítésekkel, így most már szinte csak az Egyesült Államok beleegyezése a kérdés. A tengerentúlon elindult a választási küzdelem, az államháztartás nincs egészséges állapotban, az eddigi válságkezelő intézkedések eddig még csak mondhatni „félsikert” hoztak, ezért érthető az amerikai álláspont is, de a világgazdasági helyzet és a globális pénzügyi rendszer további stabilizálása érdekében célszerűbb lenne a szorosabb együttműködés - minderről a Quaestor elemzői számoltak be.