A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését a jól nyomon követhető, elektronikus ügyletek arányának növelése kíséri, ami jelentős fehéredéssel járhat együtt más adónemeknél is. A pénzforgalom-alapú adózás bevezetése előremutató, ugyanakkor a levonási jognak a számla kifizetéséhez kötése uniós direktívába ütközhet. A Széll Kálmán Terv 2.0 programban fellelhető gazdasági és pénzügyi célkitűzéseket az RSM DTM Hungary Zrt. elemezte.

„Adószakmai értelemben semmiképpen sem minősül áfához hasonló adónak a kormány által bevezetni tervezett pénzügyi tranzakciós adó. Bár az uniós szabályozás valóban korlátozza a kivethető forgalmi adók számát, ennyiből nincs akadálya a 0,1 százalékos új közteher magyarországi bevezetésének. Emellett pedig úgy tűnik, a kabinet több eszközzel is a készpénzfizetés erősödésének megakadályozására, sőt, az elektronikus fizetés előmozdítására törekszik” – összegzi az egyik legjelentősebb új adóelképzeléssel kapcsolatos véleményét Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.


Visszaszorítanák a készpénzes fizetéseket
A hétfőn közzétett Széll Kálmán Terv 2.0 tanúsága szerint a gazdálkodó szervezetek között a kormány korlátozná a készpénzes fizetéseket, a kiskereskedelemben azonban erre legfeljebb fokozatosan, nagyértékű árucikkeknél kerülne sor. Inkább az elektronikus fizetés előmozdításában, a bankkártyás fizetési lehetőség szélesebb körű – bizonyos körben akár kötelező jellegű – megteremtésében látnák a megoldás kulcsát.

„Miközben önmagában is kívánatos cél a készpénzfizetés arányának csökkentése, ezek a lépések a bevezetendő pénzügyi tranzakciós adó alapját is szélesítik, ezzel pedig az új köztehertől remélhető bevételeket növelik” – mutat rá Kalocsai Zsolt. „Sőt, az elektronikus fizetés általánosabbá válása jótékonyan hathat más adóbevételekre is. Mivel az elektronikus fizetésnek biztosan nyoma marad (szemben sok készpénzes ügylettel), jelentős fehéredés következhet be első lépésben az általános forgalmi adóban, majd – a bevallott bevételek növekedésével – a társasági és a helyi iparűzési adóban is” – teszi hozzá.

Az egyelőre nyitott kérdés, hogy a majdani limitet meghaladó készpénzes ügyletek milyen szankciókat vonnának maguk után: ilyen esetekben is a jelenleg maximum 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell majd leróni, vagy másképpen határozzák meg a bírság összegét. E téren akár a házipénztárakra hatályban lévő szabályozás is irányadó lehet, hiszen utóbbinál is a készpénzállomány visszaszorítása az elérni kívánt jogalkotói cél.


Pénzforgalom-alapú adó: helyes irány, aggályokkal
Az újabb Széll Kálmán Terv érdekes eleme az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) helyébe lépő pénzforgalmi szemléletű adózás a mikro- és kisvállalkozások körében. Ennek lényege az lenne, hogy az adóalapot nem „bonyolult” eredmény-kimutatással, hanem csupán a bevételek és kiadások nyilvántartásával határoznák meg; e körben megszűnne a tőke- és a munkajövedelmek elkülönítése, a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatása is.

„Ez a megoldás számos dilemmát vet fel, ezek között elsőként emelendő ki az érintett vállalkozói kör meghatározása. Korábban olyan felvetéseket lehetett hallani, hogy az igénybe vételt térségekhez, iparágakhoz vagy éppen adott munkavállalói létszámhoz kötnék, ezek azonban súlyos igazságtalanságok lehetőségét hordoznák magukban. A tervezet alapján a mikro- és kisvállalkozások élhetnek majd az új adónem választásával, amely igen széles vállalkozói kört jelenthet, azonban a részletszabályozást meg kell várni” – szögezi le Kalocsai Zsolt.

Az új rendszer lényege az lesz, hogy a gazdálkodást és az adókötelezettségek keletkezését nem a számlák, bizonylatok beérkezése szabná meg, hanem a tényleges be- és kifizetések megtörténte. „E felvetés annyiból kifejezetten üdvözlendő, hogy a pénzforgalom szerinti adófizetés a forrásszűkében lévő vállalkozások részére jelenthet könnyítést, valamint a tervezet lehetőséget teremt a beruházások, fejlesztések adóalapból történő levonására is. Jelenleg a fejlesztési tartalék tölti be a társasági adóalanyoknál azt a szerepet, hogy a cégek nyereségük egy részét ’félretehessék’ négy éven belüli fejlesztésekre. A pénzforgalmi szemlélettel ez automatikusan lehetővé válik, hiszen a beruházásokra fordított kiadások azonnal csökkentik az adóalapot az ismertetett tervek szerint” – magyarázza Kalocsai Zsolt.

Az eva helyébe lépő új adó minden bizonnyal kiváltaná a nyereség- és osztalékadót, az áfát azonban – szemben a mostani evával – biztosan nem. A kormány ugyanakkor – szintén bizonyos vállalati körben – a pénzforgalom szerinti elszámolást az általános forgalmi adóban is lehetővé tenné. „Ez egyfelől nagyban javítaná a kisebb cégek pénzügyi helyzetét, hiszen nem kellene meghitelezniük az áfa összegét. Maga a kormányprogram is hangsúlyozza, hogy a pénzforgalom szerinti adófizetés a súlyos lánctartozások csökkentését is elősegítené, hiszen a jogszerűtlenül ki nem fizetett számlák után sem terhelné adófizetési kötelezettség a számlát kibocsátót. Másfelől azonban ez a megoldás azzal jár együtt, hogy a levonási jog is akkorra halasztódik, amikor az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást a szállítók számára kifizetik. Ez utóbbi az uniós áfadirektíva szemszögéből aggályos lehet” – véli Kalocsai Zsolt. Nem véletlenül jegyzi meg maga a kormányzati dokumentum is, hogy „a pénzforgalmi nyereségadózást a 2006/112/EK irányelv adta keretek között és meghatározott adóalanyi körben ki kell egészíteni pénzforgalmi áfa elszámolással”.


Nem kizáró ok az „adó adója”
A tervek szerint az új távközlési szolgáltatási adó mértéke percenként és üzenetenként 2 forint lesz. Bár világosan nem derül ki, hogy itt bruttó vagy nettó összegről van-e szó, érdemes azzal számolnunk, hogy a „telefonadó” az áfa alapját szélesíti, vagyis a végső, tényleges adóteher (27 százalékos áfával számolva) 2,54 forint lesz. (Ezt szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta - OrientPress Szerkesztőség) Az a kifogás pedig, mely szerint adót nem lehet újabb adóval sújtani, megdől, ha vetünk egy pillantást a jövedéki adó működésére. Jó, ha tudjuk, hogy minden liter benzin vagy gázolaj esetében a termék eredeti árának a jövedéki adóval növelt összegére rakódik rá az áfateher, immár hosszú évek óta.


Újabb adónemek sora – biztos, hogy megéri?
„Összességében találni előremutató célkitűzéseket a friss adótervek között. Kérdés azonban, hogy valóban újabb és újabb adónemek bevezetésével kell-e biztosítani a költségvetés egyensúlyát. Immár közhelyszerű kijelentés, de ettől még igaz, hogy a közösségi közlekedés, az egészségügy és az oktatás terén égető szükség van a finanszírozás racionalizálására” – foglalja össze az új adócsomaggal kapcsolatos véleményét Kalocsai Zsolt.

„Joggal vetődik fel az is, hogy az adónemek szaporodása helyett olyan klasszikus megoldások is szóba jöhetnének, mint a jelenleg valóban alacsony társasági adó vagy személyi jövedelemadó megemelése. Utóbbinál érdemes lenne újragondolni a progresszivitás (vagyis a többkulcsosság) kérdését, további tartalékot pedig egy elviselhető mértékű, az szja-ból levonható ingatlanadó kivetése jelentene. Bár nyilván ezek sem népszerű lépések, az adónemek körüli bizonytalanság és hektikusság, valamint az egyes ágazatokra háruló hirtelen adóterhelés komoly károkat okozhat” – figyelmeztet az RSM DTM elnök-vezérigazgatója.