A Népszabadság a konvergencia-jelentést véleményezi, a Világgazdaság a földbérlés esélyeinek javításáról cikkezik, a Heti Válasz egy olyan alapítványt leplez le, amely elvadássza a támogatást az országos civilszervezetek elől.

A konvergenciajelentésnek azt kellene bemutatnia, miként zárkózunk fel Európa fejlett részéhez. A Brüsszelnek most megküldött magyar beszámoló viszont azt mutatja be, miként szakadunk le. Miközben nálunk, az orbáni laboratóriumban készül az elixír, amely a gazdaságot 15-20 év múlva versenyképessé teszi, környezetünkben csodaszerek nélkül is ragyogó növekedési iramokat diktálnak. Az IMF 2017-ig kitekintő adatsora szerint a magyar gazdaság csak azzal a két százalékkal bővülhet 2013-2014-től, mint amit a kormány most jövendöl a 2015-ig tartó „felzárkózási” programjában. Ám közben Lengyelország, Szlovákia, Csehország, a három balti ország, Románia és Bulgária gazdasága négy százalék közeli ütemet diktál. A Népszabadság a konvergencia-jelentést véleményezi.

***

A kisebb egyéni, családi gazdákat és az agráriummal foglalkozó kkv-kat szeretné helyzetbe hozni az állam földjeinek bérbeadása során – hangzott el tavaly novemberben, amikor az első bérleti pályázatokat meghirdették. Az állattenyésztés támogatása a rendszer egyik kiemelt célja, ezért az bérleti idő 20 évéből ötben a nyerteseknek kötelező állatot is tartaniuk.

„Több olyan érdeklődő is akadt az elmúlt hónapokban, aki nem titkolta, hogy azért venne juhokat, hogy az állami földbérleti pályázatokon előnyre tegyen szert. Ezek a vevők rendszerint tíz-tizenöt anyajuhot kerestek, de erre a célra a jerke is megfelel” – nyilatkozta a Világgazdaságnak egy magát megnevezni nem kívánó dunántúli juhtenyésztő. „Azáltal, hogy ennyi állatot fel tudnak mutatni, már regisztráltathatják magukat állattartóként, amiért plusz pont jár a földbérlésnél” – tette hozzá. A tenyésztő elmondta: egy kommersz, tartásra szánt anyajuhot már 20-40 ezer forintért meg lehet venni. A vevők keresik a jerkét, vagyis a még nem ellett, fiatal nőstény birkát is, amelynek tartásra szánt példányai 25-30 ezer forintért beszerezhetők, nemritkán olcsóbban is. „Tíz jerkével, vagyis akár már 300 ezer forintnyi befektetéssel is regisztrált állattartóvá válhat az ember” – tette hozzá a tenyésztő, aki elmondta: az ismeretségi köréből hasonló híreket hallott, ahol volt eladó juh, azt szívesen megvették a földre pályázók. A cikk a Világgazdaságban folytatódik.

***

Alaposan felkavaródik az idén 15 éves egy százalékos felajánlások világa azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben tiltotta el nevének viselésétől az elmúlt évben legtöbb egyszázalékos felajánlást gyűjtő alapítványt.

A Daganatos Beteg Gyermekekért Alapítvány sem teljes nevét, sem rövid elnevezését, de még domainneveit sem használhatja a jövőben, mivel ezzel megsértette az egyik legeredményesebb magyar civilszervezet jogait, mert egy szó híján lemásolta az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány nevét.

Az ismeretlenségből feltűnt Bornemissza Tamás és két alapítványa néhány év alatt tört az egyszázalékos gyűjtések élére, mindkét szervezeténél ugyanazt a modellt követve, már meglévő, országosan ismert alapítványok nevéhez kísértetiesen hasonló nevet választva.

A rákbeteg gyermekek javára gyűjtő többi alapítvány óriási nehézségekkel küzd, mert szinte valamennyinek visszaesett a támogatása, mivel Bornemisszáék alapítványai letarolták az erre a területre érzékenyek felajánlásait. Részletek a Heti Válasz online oldalán.