Egy épület energiatakarékos és környezetbarát volta a tudatos tervezéssel kezdődik, és nem merül ki az alacsony energiaigényű működtetésben. Ezt hangsúlyozták építész és gépész egyetemi tanárok a Magyar Energia Hivatal Környezet- és Energiatudatos Építészet konferenciáján. A Hivatal népszerűsíteni kívánja az olyan építészeti és gépészeti megoldásokat, melyekkel csökkenthető az épületek energiaigénye, ezáltal növelhető a hazai energiabiztonság, és a szociális igazságosság.

Az épületfenntartás teszi ki éves belföldi energiafelhasználásunk 40 százalékát. Lakóházaink fajlagos energiafelhasználása jóval meghaladja az Európai Unió régi tagországainak átlagát. A Magyar Energia Hivatal az energiabiztonság érdekében tudatos tervezéssel csökkentené az épületek energiaigényét, és szorgalmazza azon megoldásokat, melyek csökkentik az építéssel, az épületek használatával összefüggő környezetterhelést. A biztonságos, költséghatékony és fenntartható energiagazdálkodás igénye az energiahatékonyság területén is megköveteli a felelős szerepvállalást.

„Az energiahatékonyság a nemzetgazdasági előnyein túl, a rosszabb anyagi helyzetben lévő háztartások alacsonyabb energiaköltségein, illetve a lakhatási komfort, az életminőség és az egészség javulásán keresztül a nagyobb szociális igazságosság megteremtését is szolgálja” – mondta Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke. Az Elnök azt is megjegyezte, hogy az új épületek építése, a régiek korszerűsítése lehet az egyik olyan hatékony beavatkozási terület, ahol a fenntartható energiagazdálkodás irányába jelentős lépést tehetünk. „A hazai épületállomány várja, hogy az energiahatékony építészet egyre nagyobb szerephez jusson” – mondta. Energiatudatos tervezésnek azt nevezhetjük, amikor az épület vérkeringésébe bekapcsoljuk a környezeti erőforrásokat, az energiaforrásokkal takarékosan bánunk, a felhasználtakat visszaforgathatóvá tesszük a természetbe. Az eszközök, melyek a mérnökök kezeiben vannak, nem elsősorban épületgépészeti és épületszerkezeti eszközök, sokkal inkább a szellemi tőke befektetésével a lehetőségek kiaknázása. Ennek minél nagyobb kihasználást szorgalmazza a Magyar Energia Hivatal.

A meglévő épületállomány, és annak megújítása etikus hulladékkezelés mellett sokkal kevésbé környezetterhelő, mint az új építések. A magyarországi beruházások csupán 30 százaléka felújítás, viszont 70 százaléka új építés. Az európai unióban ez az arány 60-40 százalék a környezetterhelés és erőforrás-gazdálkodás szempontjából kedvezőbb felújítások javára.

Az épületek energiahatékonysága nem kizárólagosan az építész szakma gondolkodásának, hanem a társadalom hozzáállásának is eredménye, így az energiatudatos építés sem csupán a mérnöki, hanem a beruházásban érintettek közös felelőssége. Az energia fogyasztás mérséklése érdekében vállalt befektetésnek a társadalom több rétegének együttes igényéből kell erednie.