Április elsejével átalakult a katasztrófavédelem hazai struktúrája: az önkormányzatiból állami hatáskörbe került hivatásos tűzoltóság a rendszer részévé vált, a helyi védelmi feladatokat pedig a polgármestert segítő közbiztonsági referens látja el. A központosított, sok szempontból pedig egyszerűsített rendszernek köszönhetően a tűzoltók a riasztástól számítva 25 perc helyett negyed óra alatt is a helyszínre érhetnek – hangzott el kedden, a témában tartott fővárosi konferencián.

A margitszigeti Danubius-hotelben megrendezett konferencián az JNT Security Kft. két szakértője: Tatorján István nyugállományú polgári védelmi alezredes, valamint Dr. Cziva Oszkár, a cég logisztikai és biztonsági igazgatója tartott előadást. Mint beszámolójukból kiderült, a katasztrófavédelmi törvény egyik különösen fontos változása, hogy a – korábban szükségállapotként besorolt – katasztrófa mára a „veszélyhelyzet” kategóriába került, s így nem az államfő, hanem a kormány jogosult a megelőzés és elhárítás feladatainak ellátására. Ezzel párhuzamosan a tűzoltóságok is állami-kormányzati hatáskörbe kerültek, a katasztrófavédelmi igazgatóságok alegységeként. A lokális katasztrófák elleni védekezés a helyi védelmi bizottságok dolga – utóbbiak vezetője lehet az adott falu vagy város polgármestere.


Újdonság viszont, hogy tényleges vészhelyzetben a helyi védelem irányítása a polgármestertől egy, a területi hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kinevezett személyre szállhat. Változás az is, hogy a polgármesterek ezentúl közbiztonsági referenst nevezhetnek ki – körjegyzőként pedig közös kijelöléssel választják meg az illetőt; a megbízott személy köztisztviselői jogviszonyban áll, s egy 90 napos tanfolyam elvégzése után szervezőként, kapcsolattartóként segíthet a katasztrófák elleni védekezésben. Tatorján István elmondta: országosan 65 katasztrófavédelmi szerv üzemel, melyek működés és gazdálkodás szempontjából is önállóak – a több megyére kiterjedő vészhelyzet esetében azonban kormány külön miniszeri biztost nevezhet ki, s ettől kezdve ő koordinálja, fogja össze az országrészen zajló mentési munkálatokat. A módosítások kiterjednek a veszélyesáru-szállítás vizsgálatára is: a megbízott iparbiztonsági hatóság az állami légiforgalmat leszámítva minden, földi, légi és vízi szállítmányt ellenőrizhet, s szabálytalanság esetén katasztrófavédelmi bírságot róhat ki.

A központosítás eredményeként gyorsulhat a hatóságok reakcióképessége, s a tűzoltók így az eddigi 25 perc helyett akár negyed óra alatt a helyszínre érnek majd, ami kulcsfontosságú a veszélyhelyzet elhárításában, kezelésében.


Cziva Oszkár a katasztrófahelyzetek kialakulásának körülményeiről és előzményeiről számolt be: előadása során a hallgatóság előtt felsorolta a természeti és civilizációs eredetű katasztrófák típusait, melyek szerinte sokszor nem is választhatóak el élesen egymástól: a Magyarországon meglehetősen gyakorinak számító árvizeket például nem természeti jelenségként, és nem krízisként emlegette Cziva – katasztrófává ugyanis az teszi őket, hogy a sokszor 4-6 méteres vízmagasságot is hozó árnak nincs hol elvonulnia, az elvezetésre használt csatorna-és árokrendszert ugyanis sok helyen egyszerűen beszántották. Szintén probléma, hogy kevés a gát – Magyarországon 4700 kilométeres gátrendszer áll, ami nem elegendő hosszúságú, ráadásul a védművek zöme csak a nyári áradások ellen véd, mutatott rá Cziva Oszkár. Hogy az áradások milyen komoly gondot okozhatnak, azt a bemutatón látható grafikon is világossá tette: A magyar lakosság negyede árterületen él, s az özönvizek 800 települést és mintegy 1,8 millió hektárnyi termőföldet fenyegetnek évről évre.