Magyarországon – amely GDP értéke alapján a „gazdag országok” vagy másképp fogalmazva a jóléti társadalmak közé tartozik,- a gyermekszegénység tekintetében a négy leszakadó ország között vagyunk – ismertette Gyurkó Szilvia, az UNICEF gyerekjogi szakértője a szervezet sajtótájékoztatóján. Hazánkban ugyanis minden tizedik gyerek relatív szegénységben él, mögöttünk csak Románia és Bulgária található a sorban, miközben a probléma megoldására szánt költségvetésben az élen járunk.

Hogyan lehetséges mindez? - teszi fel a kérdést az UNICEF. A válasz pedig egyszerű: hogyha nem a pénzen múlik a gyerekszegénységből való kilábalás, akkor a probléma a rendelkezésre álló források elosztásában keresendő. Egy társadalmi vita elkezdésére, ennek az igen jelentős problémának a megoldására a szervezet javaslatot tesz az Emberi jogi, Kisebbségi, Civil-és Vallásügyi Bizottságnál, valamint az Emberi Erőforrás Minisztériumnál az újfajta gyerekszegénységi megközelítés megvitatása érdekében.

Hogy mi ez az újfajta megközelítés, arról a 2009-es adatok, kérdőívek feldolgozásából készült, most megjelent nemzetközi tanulmány számol be. A jelentés szerint az Európai Unióban (valamint Norvégiában és Izlandon) 13 millió gyermek nem jut hozzá a fejlődéséhez szükséges alapvető forrásokhoz, miközben a 35 fejlett gazdaságú országban, az ott felvett minták alapján közel 30 millió gyermek él szegénységben.

A tanulmány két különböző módon vizsgálja a gyermekszegénységet és a gyermeknélkülözést és összeveti a legfrissebb rendelkezésre álló adatokat a világ fejlett, iparosodott országaiból – mondta a tájékoztatón Bábel Tamás, az UNICEF Magyarországi Bizottságának igazgatója. Az első mérce a Gyermeknélkülözési Index, amely az Európai Unió „Adatok a jövedelmekről és életkörülményekről” statisztikáira támaszkodik, amit 29 országban végeztek el, s amely először tartalmazott ilyen mellékletet a gyermekekről. A mostani, 10-es számú tanulmány meghatározása szerint egy gyermek akkor tekinthető „nélkülözőnek”, ha kettő vagy több tényező nem érvényesül rá a 14 alapvető szükségletet tartalmazó listáról - úgy, mint a napi három étkezés, egy csendes hely a házi feladatok elkészítésére, vagy a könyvek megléte otthon.

A nélkülözési szinten elég rossz helyen áll Magyarország, ahol 31 százalékos a nélkülözés, s csak Romániát (70 százalék) és Bulgáriát (50 százalék) előzzük meg e tekintetben.

A második mérce a relatív szegénység – mondta az igazgató, amelyet úgy számolnak ki, hogy megnézik azokat a gyermekeket, akik saját nemzeti „szegénységi küszöbük” alatt élnek. Hazánkban ez a szám 10,3%, vagyis minden tizedik gyerek relatív szegénységben él, így felnőve ők azonnali hátránnyal indulnak a többi, környező ország lakóihoz képest – tette hozzá Bábel Tamás.
Érdekes, hogy miközben a gyermekszegénység tekintetében elég rossz helyen állunk, a probléma megoldására szánt költségek terén az élen. Az UNICEF tehát ebből arra következtet, hogy a pénz elosztásánál kell a problémát keresni.

Emellett hasonló GDP jövedelemmel rendelkező országok vannak, ahol mégsem olyan alacsony a gyerekeket érintő szegénység. Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy a kormánypolitika jelentős hatással bírhat a gyermekek életére. „Tehát a nélkülözési index nemcsak a pénzen múlik, hanem a források elosztásán” - hangoztatta Gyurkó Szilvia, a szervezet gyerekjogi szakértője.
Négy kockázati tényező van, amely újratermeli a gyerekszegénységet. Az első a szülők alacsony iskolai végzettsége, az ő körükben 75 százalékos a gyerekszegénység. A második helyen a munkanélküliség áll, a harmadik pedig az egyszülős családok, amelyeknek 41 százaléka szegény. Végül de nem utolsó sorban a migráns családok gyermekei tartoznak a kockázati tényezők közé.

„A tanulmány üzenete az UNICEF számára, hogy Magyarország hihetetlenül sok pénzt költ a szegénység csökkentésére, de kevés eredménnyel. Ezen igyekszik a jövőben változtatni a szervezet alternatív utak kidolgozásával, amelyek nem pénzben mérhetőek” - mondta zárásképpen Gyurkó Szilvia.