Óriási a bizonytalanság a pedagógustársadalomban és nem csak a várható tömeges elbocsájtások miatt. Jellemző a félelem és a saját helyzetük befolyásolásába vetett bizalom hiánya – számolt be a Pedagógusok Országos Szakszervezetének elnöke csütörtökön, a dorogi polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A szakszervezeti vezető véleményét a sajtó képviselői is megerősítették, akik szerint az újságíró társadalom sem merészel kellő nyíltsággal beszélni a témáról. Ennek ellenére, a PSZ szervezésében a közoktatásban érdekelt öt ágazati szakszervezet közös demonstrációt tart vasárnap, a pedagógusok napján, hiszen érdekérvényesítésének párbeszédes módja kudarcba fulladt. A kormánnyal gyakorlatilag hónapokkal ezelőtt megszűnt a dialógus – számolt be róla Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Elnöke.

A kerekasztal-beszélgetés első részében Galló Istvánné a Nemzeti Köznevelési törvény pontjaiban rejlő kockázatokat, a várható negatív hatásokat elemezte. Elsőként a tanári terhek növekedéséről esett szó. A tanárok kötelező óraszámának emelése 22-ről 22-26 közötti tartományba nem csupán az eddig is nehezen elviselhető tanári terheket emelné, hanem elbocsájtásokhoz vezetne. Csupán két órával több kötelező óraszám 11 ezer állás megszűnését jelentené – számolt be egy felmérés eredményéről a szakszervezeti vezető. Tehát nem igaz az a vád – folytatta – , hogy a PSZ csupán „riogat” az elbocsájtások rémével. Az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása további 4900 álláshely elvesztéséhez vezetne, a szakképzésbe irányítással további 7000 pedagógus álláshely szűnne meg. Azonban nem is az állások elvesztését kell leginkább hangsúlyozni – tette hozzá Galló Istvánné – hanem a szülőket és a diákokat érintő következményeket. A szakszervezeti vezető szerint a teljes közoktatási rendszer összeomolhat szeptemberre, mivel alapvető kereteit és elemeit – tartalmától a fenntartórendszerig – egyszerre és túl gyors ütemben kívánják fölülről megváltoztatni, átszervezni. A törvény bevezetése véleményük szerint nincs megfelelően előkészítve, miközben nem csak pedagógusokat, hanem 650 ezer közszféra dolgozót és közvetve az egész társadalmat érinti.

A konkrét törvényjavaslatok közül Galló Istvánné kiemelte azt, amely szerint nem kötelező fölvenni egy tagintézménybe az adott gyermeket, ha nem fér be a keretlétszámba. A törvény háttéranyagából az is kiderül, hogy a magasabb keretlétszám miatt bekövetkező iskola-összevonások 633 iskolát, két és félezer pedagógust, 52 ezer gyereket érintenek. S akkor még nem is beszéltünk a gyerekek családjairól, akiknek meg kellene szervezniük a gyerekek iskolába szállítását, akár öt falu távolságra.

A PSZ nem ismeri a kormány által jóváhagyott felsőoktatási törvényt, mivel ennek bemutatását kategorikusan megtagadták a pedagógus szakszervezettől. Csupán az első, nyers változatról állt módjukban képet alkotni és javaslatokat megfogalmazni.

Szóba került, hogy az esélyegyenlőség téves értelmezése az, hogy azonos tanagyagot fognak előírni a teljesen különböző társadalmi, családi és településkörnyezetből érkező gyerekeknek.

Az OrientPress hírügynökség arról kérdezte a szakszervezeti vezetőt, hogy vajon a Pedagógus Életpályamodell minőség-központúsága hogyan egyeztethető össze véleményük szerint a fölemelt óraszámból és a tanárok vizsgáztatásából következő megnövelt terhekkel.

Galló Istvánné elmondta, a törvény és az életpályamodell a minőséget teljes mértékben a minősítéstől és az ellenőrzéstől várja. Azt például, hogy hogyan számítják be egy tanár továbbképzését, erre vonatkozóan nincs még szabályzat. További kérdés, ha a pedagógusnak más foglalkozásokhoz képest összehasonlíthatatlanul több mérésnek kell megfelelnie, akkor miért nem rendeli hozzá, miért nem garantálja a rendszer az oktatás feltételeit is. Miért nincs biztosítva megfelelő segítő személyzeti státusz (gyógypedagógus, nevelési szaktanácsadó, pszichológus, műszaki szakember, stb.)?

A törvény elemeinek bemutatása és az újságírói kérdések után a dorogi polgármester, dr. Tittmann János beszélt a törvénynek az önkormányzatokat érintő hatásairól, a közoktatási rendszer tervezett átalakításának ellentmondásairól (így az önkormányzatiság alapelvével való ellentmondásáról vagy a célok és a módszerek ellentmondásáról) de ez már egy külön, és igen tág téma volna.

***
Az elhangzottakkal kapcsolatban megkérdeztük az államtitkárság véleményét is. Válaszukat annak megérkezésekor külön anyagban tesszük közzé.