Lesznek tömeges elbocsájtások? Még többet kell dolgoznia a tanároknak? A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) csütörtöki sajtótájékoztatóján hallottak alapján néhány kérdést tettünk föl az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságának. Dr. Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkár válaszolt.

- A PSZ szerint a törvény nyomán tömeges elbocsájtások várhatók, az iskolabezárások és -összevonások, a szakképzésbe irányítás, valamint az óraszámemelés következtében. Cáfolják-e ezt a prognózist?Milyen 'életpályamodellt' szánnak/ajánlanak az elbocsájtott 40-60 év közötti pedagógusoknak?

- Az intézkedésből nem vezethető le a szakszervezeti vezetők következtetése. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy Magyarországon több évtizede évről-évre kevesebb gyermek születik. Azokon a településeken, ahol az iskolákból elfogytak a gyerekek, kormányzattól és korszaktól függetlenül ténnyé válik egy-egy tanulócsoport megszűnése – az azzal járó pedagógus álláshellyel együtt. Az adatok szerint azonban az elkövetkező 12 évben a pedagógusok harmada nyugdíjas korba lép, így a gyerekszám csökkenése ellenére is valószínűsíthető, hogy tömeges méretű leépítésre nem kerül sor.

- A Pedagógus Életpályamodell központi, minőség elvének ellentmondani látszik a tanárok kötelező óraszámának emelése. Mi kompenzálja, segíti a pedagógus regenerálódását, önfejlesztését, önképzését a megemelt óraszám mellett, ha most sem jut ideje (és pénze) a készülés, a programszervezés, az adminisztráció és a dolgozatjavítások mellett egyéb kulturális tevékenységekre? A PSZ szerint a minőségjavítását a Pedagógus Életpályamodell kizárólag a minősítésen és ellenőrzésen keresztül kívánja megvalósítani.

- A pedagógus-életpályamodell bevezetésekor életbe lépő új munkarend nem a kötelezően megtartandó tanórákra, hanem a pedagógusok teljes munkakörében eltöltendő időre épül. Ezt a kérdést az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkársága a szakszervezetek vezetőivel folytatott egyeztetéseken,szakmai fórumokon számtalan alkalommal tisztázták, ennek ellenére az érdekvédők kommunikációjában - visszatérő elemként - óraszámemelésként emlegetve jelenik meg. A magyar munkavállalók heti munkaideje 40 óra, az új szabályozás szerint a pedagógusok ennek 80 százalékát, azaz heti 32 órát kell, hogy közvetlen, az intézmény életét segítő munkával töltsenek. „Kötelező óra” fogalom nem szerepel a törvényben. Az eddigi kötelező óráknak megfelelő foglalkozástípusból a korábbinál kevesebbet enged az új szabályozás.


- A PSZ szerint a közoktatási törvénnyel kapcsolatos egyeztetések a dokumentum első, nyers változatánál megálltak, mivel 'a további változatok megtekintését a kormány kategorikusan megtagadta'. Így történt-e és mi ennek az oka? - hiszen a szakmai szervezetek véleménye egy ilyen ügymenetben kardinális fontosságú.

- A szakszervezetek állítása nem igaz. Az első koncepció megjelenésétől kezdve a nyilvánosság és a civilszervezetek bevonásával végezte a munkát az Oktatásért Felelős Államtitkárság. A szakszervezetek száznál is több javaslata épült be a 2011. december 20-án az Országgyűlés 65 százalékos többsége által elfogadott törvénybe. Az államtitkárság munkatársai országjáró körúton, konferenciákon több mint 20 ezer pedagógussal, intézményvezetővel találkoztak. Ezeken a rendezvényeken ismertették a tervezetet, meghallgatták a jelenlévők észrevételeit, válaszoltak kérdéseikre. A koncepcióról, a törvénytervezetről - a korábbi oktatásirányítás látszategyeztetési gyakorlatával szakítva - valódi párbeszédet, széleskörű társadalmi konzultációt folytatott. A kormányzati honlapon nyilvánosságra hozott vitaanyaghoz érkezett több ezer oldalnyi anyagot feldolgozta, s a javaslatok jelentős részét beépítette a formálódó tervezetbe.