Külföld
Milyen veszélyek leselkednek az olasz bankszektorra?
OPH
2017. január 1.

Milyen következményei vannak Rensi bukásának? Miért tekinthető gazdaságpolitikai szempontból Olaszország az EU állatorvosi lovának? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a Rádió Orienten Kecskés András egyetemi docenstől, a Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karának tanszékvezetőjétől.

Érdekesen indult az euró sorsa az olasz népszavazás tekintetében. Mindenki azt várta, hogy ez egy jelentős árfolyameséssel fog járni, azonban nem így lett. Ugyanakkor a hosszú távú veszély még nem hárult el. Londoni elemzők azt mondják, hogy öt éven belül 70 százalék az esély arra, hogy Olaszország kilép az eurózónából. Ezt szoros összefüggésbe hozzák Rensi bukásával, illetve a reformcsomag bukásával is.

Gazdaságpolitikai szempontból Olaszország az EU állatorvosi lova. Azok a krízisjelenségek, amelyek a különböző európai államokban egyenként fellelhetőek, Olaszországban együttesen összpontosulnak. A mediterrán klíma laza költségvetési attitűdje nemcsak itt, hanem a görögöknél, spanyoloknál, portugáloknál is jelen van – mondta el a szakember.

Az olasz bankrendszer nagyon komoly problémákkal küzd.

Matteo Renzi
reuters.com/ Tony Gentile

Rensi után az országban teljes instabilitás köszöntött be. Nyilván ehhez hozzájárult az is, hogy rengeteg kormány váltotta egymást az elmúlt pár évtizedben. Az euró erős fizetőeszközének a fenntartása egy nagyon hatékony fegyvert vett ki az olasz kormányok kezéből: nevezetesen a bérköltségeket és a hazai költségeket, amelyek a gazdasági szférában képeződnek. Tudná ezt az olasz kormány orvosolni, ha kivezetné az eurót, és bevezetné újra a lírát. Rensi bukásával előtérbe kerülhetnek azok az euroszkeptikus erők, pl. az Öt Csillag mozgalom, amelynek egyik programpontja éppen a líra visszavezetése.

Gondként jelentkezi az is – tette mindehhez Kecskés András –, hogy a három legnagyobb olasz bank az európai központi banktól nem kap további moratóriumot, és az olasz adófizetőknek kell az olasz bankrendszert megmenteniük. Nagy örömre adhatna okot az, ha ez sikerülne. Azonban ez most nem így van. Az EU-konform szabályozás, amit Olaszország is átvett ez első körben, önsegélyt ír elő. Így a belső banki körnek, a részvényeseknek, a kötvénytulajdonosoknak, sőt a betéteseknek is hozzá kellene járulniuk a bank újratőkésítéséhez, és csak ezt követően lehetne külső forrásokhoz nyúlni. Igaz, az EU sem teljesen konzekvens, ugyanis a moratórium tárgyában ellentétes információk kerültek napvilágra az elmúlt pár napban. Mindezen kívül tempókülönbség is van az EU feszesebb költségvetési politikája és az olasz szemlélet között. Például nem ritka, hogy egy nagy csődeljárás Olaszországban akár 10 évig is eltart. Szeretnek várni, azonban ebben a helyzetben ez nagyon komoly veszteségeket okozhat.

Az olasz bankrendszerben irdatlan rossz hitelállomány összpontosul.

Bizonyos időn túl nem teljesítő hitelek vannak kihelyezve. Olaszországban csak a kereskedelmi banki láb volt erős, viszont ha körbenézünk Európában, láthatjuk, hogy a központi jegybanki politika „kirúgta” ezt a kereskedelmi banki lábat, mert nulla közeli kamatszintekkel operál. Az a dogma, hogy a központi bankoknak be kell avatkozniuk gazdaságstimuláló hatásukkal, és csökkenteni kell a kamatot, oda vezetett, hogy „elolvadtak” a kamatszintek, és ily módon a kereskedelmi bankrendszer sem tud magas kamatot szedni – említette a szakember újabb problémaként.

Lehetőségként merül fel kötvények kibocsátása mint egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, és ez némi pénzt, likviditást tud a rendszerbe pumpálni, ami által új forrásokhoz jut a bank. Azonban ezzel az a gond, hogy egy olyan rossz állapotban lévő bankrendszer, mint az olasz, nehezen tud hitelképes maradni, nehéz lesz az embereket rábírni arra, hogy a megtakarításaikat ilyen befektetési formába helyezzék.

Olaszországban további gondként jelentkezik az is, hogy a bankrendszer krízisével párhuzamosan az állam is kezd eladósodni. Óriási A GDP-arányos államadósság, 130 százalék fölött van. Viszonyításképpen: az EU maastrichti kritériuma 60 százalékig tarja elfogadhatónak ezt a szintet, tehát az ország több mint kétszeresen haladja meg. Mindehhez strukturális problémák is kapcsolódnak: hihetetlenül merev a munkaerőpiac, nincs mobilitás, a nyugdíjkorhatárig tartó érinthetetlen munkaviszonyok vannak magas fizetésekkel. Jogilag szinte lehetetlen megoldani azt, hogy valakit elbocsássanak.

Hiába rendelkezik az ország a kiváló nemzetközi brandekkel, ha túlzottan nagyok az előállítási, termelési költségek.

Az autóipar, élelmiszeripar és a divat világmárkáinak sora alapozhatná meg a gazdasági sikereket. Azonban nem hatékony a belső termelés, és magas költségek keletkeznek euróban. Mindez agyonnyomja ezeknek az ágazatoknak profitabilitását.

El kell választani egymástól a makro- és mikrogazdasági szintet. A mikroszféra, így például az egészen kicsi, manufakturális, szinte céhes eszközökkel előállító divatcégek nem szenvednek azoktól a problémáktól, mint amelyektől szenved egy több tízezer főt alkalmazó vállalat. Óriási bérköltségek és küzdelem a globális piacért – ez jellemző.

A kulcsszó az innováció. Azok az országok, a melyek az innovatív ágazataikat helyezik előtérbe, sikeresebbek, főként az informatikai vállalkozásai. Mindezzel szemben az innováció a pénzügyi területeken nagyon sokszor olyan hazardírozást jelent, amely a befektetőknek veszteségeket okozhat – fejtette ki véleményét az olasz bankszektorral kapcsolatosan Kecskés András.

Mi okozza az aggodalmat és milyen veszélyeknek van kitéve a bankszektor Olaszországban?
Vendég: dr. ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és dr. Kecskés András egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem

Kapcsolódó cikkek
Az olasz államfő lezárta a kormányválság miatti pártkonzultációkat

Hamarosan kiderül, milyen megoldást talált az olasz államfő a népszavazás bukása óta tartó kormányválságra.

Szerda délutánig marad miniszterelnök Renzi

Az olasz parlament felsőháza szerdán szavaz a jövő évi költségvetésről. A törvénycsomag elfogadása után Renzi benyújtja lemondását.

Mi jöhet ezután?

A befektetők és a piac káoszt jósolnak Olaszországban, az osztrák eredménynek a legtöbb uniós politikus örül.

Most adásban
Téma: Esélyegyenlőség Napja Kőbányán – Szekeres Pál miniszteri biztos, Nagy István, a kőbányai Kocsis Sándor Sportközpont igazgatója, valamint Hajmási Éva paralimpiai ezüstérmes vívó
Ezt követő adásaink