Gazdaság
Gazdasági kihívások itthon és az Unióban
OPH Kép: REUTERS/Pascal Lauener
2017. január 31.

Gazdasági szempontból fontos tényező, hogy hány munkahelyet szüntet meg a géntechnológia, az informatikai fejlesztések, a robotika, a 3D-nyomtatás ─ mondta el a Rádió Orienten a davosi csúcs kapcsán Kecskés András. A Pécsi Tudományegyetem docense rámutatott: sok olyan kérdés fölmerült Davosban, amely korábban tabunak számított, viszont a válaszokkal még adósak maradtak a csúcs vezetői.

A 2017-es davosi konferencián terítékre kerültek olyan témák is, amelyek eddig nem voltak jellemzőek, vagyis a világ vezetői mintha kezdenék fölismerni, hogy beszélni kell a problémákról. Sok olyan kérdés fölmerült Davosban, amely korábban tabunak számított, viszont a válaszokkal még adósak maradtak a csúcs vezetői. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy az innováció mit tehet majd a világgal, és úgy tűnik, ez nemcsak gazdasági, hanem komoly filozófiai kérdés is. Az emberiség a találmányai, fejlesztései útján kezdi átlépni a saját biológiai kereteit. Ennek bizonyítékai a géntechnológia, az informatikai fejlesztések, a robotika és a 3D-nyomtatás. Óriási üzlet van ezekben, tehát gazdasági kérdés is, de emellett más tényezőket is fölvet.

Gazdasági szempontból a legfontosabb tényező az, hány munkahelyet szüntet meg az, hogyha ezek a fejlett technológiák 10-15 éves stratégiai időtávlatban az iparban, a gazdaságban, a vállalati szférában alkalmazásra kerülnek.

A szakértő hozzáfűzte: munkahelyek tízmilliói és szakmák tízezrei szűnhetnek meg a felmérések szerint. A fejlődés gazdasági és társadalmi konzekvenciákkal jár, amit nem megakadályozni kell, nem megtorpantani, hanem megfelelően reagálni rá.

Vajon mennyire erős Oroszország?

Kecskés András kitért Oroszország helyzetére is. Elmondta, Európának ─ olyan értelemben véve mint az Unió ─ és Oroszországnak vannak ellentétes érdekei. Bizonyos területeken Oroszországnak elemi érdeke, hogy gyengítse az EU-t, más területeken azonban az elemi érdeke, hogy kooperáljon vele, és ezáltal erősítse. Oroszország ilyen szempontból sajátos helyzetben van, és talán az ő gazdasági megítélésével kapcsolatban van a legtöbb vita, a legtöbb egymásnak feszülő álláspont a gazdasági elemzők között. Néhányan hatalmas potenciált látnak ebben az országban, igaz, még a politikai elemzők véleménye is megoszlik arról, hogy Oroszország mennyire erős.

A legködösebb téma a hard Brexit ─ mondta el a davosi konferencia kapcsán a szakértő. Ha ez megvalósul, és alapvetően a brit politikum emellett teszi le a voksát, akkor Nagy-Britannia elemi érdeke lesz, hogy bilaterális gazdasági szerződésekkel biztosítsa azt az exportorientált forgalmat, amiből a brit nemzetgazdaság nagymértékben profitál. Ha hard Brexit valósul meg, és szakítanak a britek az EU-val, akkor fontos lesz kereskedelmi kapcsolataikat újradefiniálni Európa irányába. Kérdés, hogy az európai politika milyen válaszokat ad erre, mert ha megpróbál példát statuálni, akkor mindkét oldal veszíthet. Érdekes kérdés, hogy vajon alternatívaként kezelik-e majd a britek az amerikai, a távol-keleti, a kínai kereskedelmi kapcsolataikat, vagy súlypontilag az európai kereskedelmi kapcsolatok újrarendezésére fektetik-e a hangsúlyt.

A szakértő beszélt rádiónknak a Bécsben lezajlott a Euromoney konferenciáról, amelyen Magyarország is képviseltette magát. Előbukkan Kína esete, hiszen Magyarországon és Lengyelországban is sor került kínai fizetőeszköz-alapú kötvény kibocsájtásra. Ennek nem a nagyságrend miatt van jelentősége, nem is amiatt, hogy alapjaiban csavarná ki tövéből az európai gazdaságot, hanem amiatt, hogy

újabb országok újabb gazdasági aktusokkal ismerik el a kínai pénz nemzetközi fizetőeszköz jellegét.

Az teljesen világos, hogy az Euromoney konferenciának reagálnia kell az új helyzetre, hiszen a fejlett világban kezd beindulni újra a gazdasági növekedés, és ezzel párhuzamosan, a keresleti viszonyok erősödésével kezd értelmezhető adatokat felvenni az infláció. A jegybankok azt tapasztalják, hogy a végéhez értek annak a monetáris eszköztárnak, amit a gazdaság élénkítéséért bevethettek, úgymint a gazdasági likviditás biztosítása kötvényvásárlási programokon keresztül, vagy a kamatlábak csökkentése. El kell mozduljanak a nulla százalék körüli kamatkörnyezetből, és erre utal az is, hogy az Egyesült Államokban a FED (Federal Reserve System) erre az évre három kamatemelést is kitűzött célul. A bankbetésekben, a lakossági betésekben elhelyezett pénz hozama, illetve a kötvényhozamok is követni fogják ezeket kamatemeléseket. Ha ez megvalósul, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy a FED az amerikai monetáris politika globális befolyásánál fogva irányt mutat majd más nemzeteknek is ─ osztotta meg elemzését a hallgatókkal Kecskés András, a Pécsi Tudományegyetem docense.

Téma: A 2017-es év gazdasági kihívásai itthon és az Európai Unióban
Vendég: Kecskés András egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem
A műsort vezeti: ifj. Lomnici Zoltán
Következő adásunk
Téma: A kormány közszolgálati politikájának irányai – Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
Ezt követő adásaink