Gazdaság
A spekuláció szerepe napjainkban
OPH
2017. április 2.

A spekulációt próbálja úgy feltüntetni a piac, mintha az valami ördögtől való, démoni mágia lenne, pedig az alapvetően a piac motorja. Attól piac a piac, hogy ott profitorientált, spekulatív tevékenység folyik ─ mondta el a témával kapcsolatban Kecskés András, a Pécsi Tudományegyetem docense.

A pénzügyi befektetések tekintetében a tájékozottság az egyetlen garancia arra, hogy a Questor típusú veszteségeket elkerülhesse a lakosság. A brókerügyek arra mutatnak rá, hogy a magasabb hozam ígérete megszédíti azokat befektetőket, akik nem hiteles forrásból szerzik az információikat - emelte ki Kecskés András. Sokszor jelentős motiváció a másik profitjának az elkívánása, ami beleviheti a befektetőt a felelőtlen döntésbe. A brókerbotrányoknál nehéz megnevezni egyetlen felelőst, ehhez kell a piac, kell a befektető, aki hajlandó részt venni ezekben az ügyletekben, s természetesen a felügyeleti gyengeségek is segíthetik ezeknek a struktúráknak a kiépülését. A 2007-es válság után a jogalkotók ismét kezdték szabályozni ezeket a területeket, de nincs könnyű dolga azoknak a felügyeleteknek sem, amelyek egy laza jogszabályi közegben próbálják a felügyeleti tevékenységüket ellátni tudtuk meg szakértőtől.

A pénzügyi intézményeknek tisztelniük kell a jogszabályokat, ugyanakkor a bankok és pénzintézetek alapvetően nem azért jönnek létre, hogy jogszabályokat kövessenek, hanem azért, mert profitorientált gazdasági működés a céljuk ‒ mutatott rá Kecskés András. A viszonylag laza jogszabályok nagy teret engednek a profitszerzésnek abban a szférában, amelyet feketének nem lehet nevezni, de már egészen fehérnek sem. Ez egy szürke szféra. A 2000-es évektől egyre gyakrabban használatos az árnyékbankrendszer kifejezés. A szigorúbb jogi szabályozáshoz kötött kereskedelmi banki tevékenység azt jelenti, hogy betéti jellegű forrásgyűjtést hajt végre a pénzintézet a megfelelő engedélyek birtokában.

Ezzel szemben az árnyékbankrendszer nem illegálisan ugyan, de a fennálló jogszabályi kereteket végletesen tágan értelmezve, ugyanezt a betéti jellegű forrásgyűjtést befektetési banki és nem kereskedelmi banki eszközökkel végzi.

Így egy-két jogszabályt át tud ugrani, hiszen a betéteket ily módon nem kell biztosítani, nem kell hozzá kereskedelmi banki licencia, és ez elvezet azokhoz a lépésekhez, amelyeket a Questor is tett. Ha a károsultakat megkérdezzük, hogy hova vitte a pénzt, akkor a válasz az, hogy a Questor Bankban helyezett el betétet, s nem tudják, hogy a kötvényeket egy kft. bocsátotta ki, s az ügyfél nem betétes, hanem kötvényes volt – mondta el az egyetemi docens.

A spekulációt próbálja úgy feltüntetni a piac, mintha az valami ördögtől való, démoni mágia lenne ‒ emlékeztetett a szakember.

A spekuláció alapvetően a piac motorja, attól piac a piac, hogy ott profitorientált, spekulatív tevékenység folyik.

Az is egyfajta spekuláció, ha valaki devizahitelessé válik, hiszen nem a nemzeti fizetőeszközben veszi fel a kölcsönt, hanem arra számít, hogy számára kedvező árfolyam-tendenciák kialakulása révén olcsóbbá válik a hitele, ha devizában veszi azt föl. A spekulációval akkor van gond, ha átlépi a törvényes kereteket, vagy olyan üzleti, etikai normákat sért meg, amelyektől már az üzleti társadalom is elhatárolódik. Megdöbbentő, de a Questor tájékoztatási szinten eleget tett azoknak a kritériumoknak, amelyekből a befektetőknek látniuk kellett volna az ott összpontosuló kockázatokat. Ez a vak bizalom a piacban.

A túlzottan veszélyes hazardírozáshoz az egyik fél nem elég, kell hozzá a másik fél is, aki elfogadja a felkérést a keringőre

─ emelte ki az egyetemi docens. Soros György az egyik legismertebb tőzsdespekulátor, ő az a befektető, aki sok tekintetben rendhagyó a befektetési menedzserek világában. Az angol font elleni spekulációja mutat rá arra a legjobban, hogy egy hihetetlenül nagy kockázatvállaló. Amikor a brit jegybank magasan hagyta az angol font német márkához rögzített árfolyamát, Soros kiszúrta, és árfolyamzuhanásra irányuló pozíciókat létesített a font ellen. Hogy személyesen érintett-e a tranzakciókban, nem tudni, mert nagy befektetési hálózatot irányít, amelyben rengeteg kiváló menedzser dolgozik. Egyáltalán nem biztos, hogy minden ügylet elvezet a személyéig. Vannak olyan tranzakciói azonban, amelyek társadalmi szempontból nagyon komoly károkat okoztak bizonyos országoknak. Az említett angol font elleni spekulációja majdnem 20%-os árfolyamzuhanást okozott a 90-es évek elején. Soros azt mondja, hogy a piacokon szerzett források újraelosztásában működik közre, vagyis amit a piacokon keres, azokat az általa fontosnak tartott társadalmi célokba fekteti be ─ tudtuk meg zárásként szakértőnktől, Kecskés Andrástól.

Téma: A spekuláció szerepe napjainkban
Vendég: Kecskés András egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem
A műsort vezeti: ifj. Lomnici Zoltán
02:09 A magas hozam ígéretének veszélyei
04:44 Mi az oka a tömeges pénzügyi visszaéléseknek?
10:05 Árnyékbankrendszer
13:12  A tőzsde spekulánsok világa
24:22 A brit fizetőeszköz elleni spekuláció
26:16 Társadalmi felelősség a spekulációk során
31:06 Politikai töltet a gazdasági megfontolások mögött
Kapcsolódó cikkek
Gazdasági kihívások itthon és az Unióban

Sok kérdés fölmerült Davosban, amely korábban tabunak számított, ám a válaszokkal adósak maradtak a vezetők.

Milyen veszélyek leselkednek az olasz bankszektorra?

Rensi bukásával előtérbe kerülhetnek azok az euroszkeptikus erők, amelynek egyik programpontja éppen a líra visszavezetése.

Most adásban
Téma: Épületenergetikai korszerűsítés Nagyatádon – Trefeli Katalin, a Nagyatádi Járási Hivatal vezetője
Ezt követő adásaink