Külföld
A Brexit miatt sokat csúszhat az EU-s költségvetés 
M1 Kép: Pixabay
2017. május 21.

Már lehet tudni, hogy mennyit kell fizetniük a briteknek az uniós kiválás esetén – mondta Gálik Zoltán, aki politikai marketingfogásnak nevezte a Nagy-Britannia Európai Unióval szembeni pénzügyi kötelezettségeiről szóló vitát. Az uniós költségvetés jó eséllyel legalább fél évet csúszhat Nagy-Britannia kiválása miatt, és beláthatatlan nehézségeket is okozhat, hiszen London ezidáig a közös kassza 15 százalékát biztosította.

Csúszhat a Brexit miatt az uniós költségvetés. A javaslatot 2017 végére kellene benyújtani, de a brit kilépés feltételeiről szóló megegyezést várhatóan nem ütik nyélbe 2018 vége előtt. Addig nem lehet tudni semmi pontosat a Brexit várható költségvetési hatásairól sem. Az uniónak ugyan van büdzséje 2020-ig, de már a következő ciklust kellene tervezni. Ráadásul London a közös kassza 15 százalékát biztosította eddig az unióban.

Vannak olyan függő, elszámolatlan kötelezettségek, amik miatt az unió akár 100 milliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Nagy-Britanniának, azonban az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem értéke minden évben több száz milliárd euró, így érdemes lenne a politikailag érzékeny kilépési keretekről mihamarabb megállapodni és elkezdeni a kereskedelmi kapcsolatokról szóló tárgyalásokat, amin a felek sokkal többet veszíthetnek.

Várni kell a következő brit kormányra

Az unió szeretett volna a félidőben egy új elosztási tervet alkotni, de a brit kormány nem adta meg ehhez az engedélyt – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Elmondása szerint a vezetőség azt tervezi, hogy ez a feladat a következő kormányra hárul majd június 8-a után. De a briteknek komoly kötelezettségeik vannak a befizetések tekintetében legalább 2019-ig, és utána is egy n+2-es tervezési időszak következik. Ezek a pénzek 2021-ig vagy 2022-ig minden valószínűség szerint „jönni fognak”, de a befizetések részletei a jövőbeli tárgyalások alatt fognak eldőlni. Ha a britek megállapodást akarnak, akkor valószínűleg befizetik ezeket a pénzeket – szögezte le.

A britek a 12-15 százalékát adják az uniós költségvetési befizetéseknek, így vagy megemelik a „maradék” tagállamok uniós befizetését, vagy újrastrukturálják a befizetési rendszert – hangsúlyozta. A visegrádi országok amellett vannak, hogy tartsuk meg vagy strukturálják újra, de Németország és a skandináv államok már nem ragaszkodnak annyira a kieső költségvetés plusz befizetéséhez.

Az egész egy politikai marketinghúzás

Gálik Zoltán figyelmeztetett: csupán politikai marketing Nagy-Britannia Európai Unióval szembeni pénzügyi kötelezettségeiről szóló vita, ugyanis lehet tudni, mennyit kell fizetnie a brit kormánynak az EU-tagság megszűnése után. A Lordok Háza például azt ismeri el, hogy „egészen biztosan” 20 milliárd eurót kell befizetni, és 60 milliárd euróra teszik azokat a kötelezettségeket, amikről összesen szó lehet.