Kultúra
A keresztény egység és reformáció
OPH Kép: Reformáció Emlékbizottság
2017. július 13.

Mindig jó, ha vannak kételyeink és kérdéseink. Akkor érezzük a súlyát annak, hogy a hitünk talán nem elég erős, hogy nem vagyunk még azok, akik botlás nélkül tudják az életet végigcsinálni – hangsúlyozta ki Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) a főtitkára.

A MEÖT 1943. június 26-án alakult, a református és az evangélikus egyház hozta létre a legnehezebb időszakban, a háború idején - idézte fel Fischl Vilmos. MInt az evangélikus lelkész fogalmazott, ez példaértékű ma is, hiszen az Egyházak Világtanácsa - mely 1948-ban alakult - mintaként tekintettek Magyarországra. A szervezetnek tizenegy tagegyháza van, valamennyi szentháromságvalló: református, evangélikus, baptista, pünkösdi, metodista, anglikán, román, bolgár, szerb ortodox egyház, a konstantinápolyi és moszkvai patriarchátus. A magyar katolikus egyház pedig megfigyelő, együttműködő tagja az ökumenikus tanácsnak, ahogy a Vatikán is az Egyházak Világtanácsának. A MEÖT-höz tartozó egyházak rendszeres karitatív tevékenységet folytatnak. A református egyháznak van szeretetszolgálata, menekültmissziója, és a szeretetotthonokon keresztül a rászoruló embereket is segíti. Ugyanez megtalálható az evangélikus egyházban, a diakónia osztály az, amely az evangélikus egyházon belül foglalkozik a rászorulókkal, emellett különböző szociális otthonokat, szeretetotthonokat tart fenn országosan, ugyanígy jól ismert a pünkösdi és a baptista egyház szeretetszolgálata is. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet megfigyelő, segítő státuszban van az ökumenikus tanácsban, illetve számos olyan segélyszervezet van még, amelyek kinyújtott karjai a MEÖT-nek is – ismertette a lelki vezető.

A keresztyén embernek is vannak kérdései, kételyei, lesz beteg, veszíti el szeretteit, és mindig ott lesznek a nagy kérdések, hogy miért?

A kérdéseinkre, kételyeinkre, ha nem is azonnal, de szép lassan megkapjuk a választ. Az emberekben gyakran felmerül a kérdés, hogy a Mindenható miért engedte, engedi a háború borzalmait, szörnyűségeit. Az Isten úgy teremtett bennünket, hogy szabad akaratunk van. Nem az Isten az, aki sok esetben véghezvisz dolgokat, hanem mi, emberek szabad akaratunkból. Persze az Isten sokszor belenyúl az életünkbe, de nem minden esetben, nem mindig tesz rendet, hanem azt mondja, az embernek szabad akarata van, amivel tudnia kell élni. De az emberek nem tudnak mindig vele élni, és a problémák ebből keletkeznek – emelte ki vendégünk.

Fischl Vilmos kitért arra a sajnálatos tényre, hogy Európában csökken a keresztyének száma.

A liberalizáció megvalósul már a teológiában is, ez is oka ennek a folyamatnak.

Nagyon sok teológus a nyugati, liberális teológiát képviseli. Például Hollandiában is ennek következtében csökken az egyházak látogatottsága, sok templomot bezárnak, és kocsmák vannak a templomok helyén, mert nem mennek már be a hívek. Ha ebbe belegondolunk, akkor látjuk, hogy valami változik a társadalomban, fogynak a keresztények. Nyilván nem olyan fontos már a hitük, a vallás, s ezért nekünk is el kell gondolkodnunk azon, hogy mi az, amin változtatnunk kell. Vannak olyan örök dolgok, amelyeket ha egy lelkész, egy pap csinál, mindig meghozza gyümölcsét: Elmenni a családokhoz, ifjúsági órák tartása, hittanórák tartása, kórházban meglátogatni a híveket. Ha időt fordítunk a gyülekezetre, akkor meghálálják a hívek.

Vendégünk kitért a kommunikációra fontosságára, hiszen az információ eljuttatásán keresztül tudják elérni az embereket. Régen postaládákba dobáltak szórólapokat az eseményekről, ma már a részben telefonon, elektronikus úton, közösségi oldalakon eljuttatott információk váltják ezt fel.

Jól kell tudni használni a technikát, nem kell elbújni előle, merni kell alkalmazni, hiszen a fiatalok ma már így érhetőek el.

Támogatja, hogy a médián keresztül is elérkezzen az üzenet a hívekhez. A tévéközvetítésekkel kettős célt lehet azonban elérni akkor, ha az istentiszteleteket egy városban rendszeresen közvetítik. Ezek segítségével az otthon fekvő betegekhez is eljut az Isten igéje, ilyen szempontból egy missziós eszköz. A másik oldalával is számolni kell. Ha otthon meg tudják nézni az istentisztelet a televízióban, akkor nem biztos. hogy elmennek a templomba, tehát leszoktathatja a rendszeres, helyi közvetítés az embereket a templomba járásról.

Zárásként megtudhattuk, hogy vállalta az Aranycsapat-emlékév testületének a tagságát. Nagyon sokat jelent számára a sport, félmaratonokat fut, minden évben megkerüli mind a négy tavunkat biciklivel, illetve rendszeresen részt vesz a Balaton-átúszáson. Az élete része a sport, és úgy véli, a foci is egy olyan sport, amit érdemes űzni, mert azon keresztül is nagyon sok fiatal kiéli a mozgásigényét, egészségesebb lesz. Ez motiválta, amikor a felkérést elfogadta.

Nagyon fontos dolog, hogy meg tudjunk emlékezni egy sporteseményről, amelyre jó visszagondolni, egy olyan csapatról, amely ma is példaként állítható."
Téma: „Hogy elhiggye a világ, Te elküldtél engem.” [Jn. 17,21] – Keresztény egység és reformáció
Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára
A műsort vezeti: dr. Lomnici Zoltán
Következő adásunk
Téma: Kiemelkedő sportrendezvények a 18. kerületben – Lévai István Zoltán alpolgármester
Ezt követő adásaink