Kultúra
Németh László üzenete a mának művei, betegségei és orvosi hitvallása tükrében
OPH Kép: pim.hu
2017. augusztus 11.

Németh László korszakos zseni, akiről sokat, ugyanakkor keveset is tudunk - szögezte le a Rádió Orient műsorában a téma kutatója, Felszeghi Sára. Az egyetemi docens szerint nemcsak jeles író, hanem orvos is volt. Iszony, Égető Eszter, Galilei, Papucshős – említett néhányat az író legkiválóbb műveiből.

Felszeghi Sára egyetemi docens kutatásainak egyik kiemelt témája a betegség mint poétikai eszköz a magyar irodalomban, mely témakörnek Németh László klasszikus alakja. Az író maga is orvos volt, aminek széles társadalmtudományilátókörrelis köszönhette, és ami miatt alkotásai nemcsak irodalomtörténetiszempontból kimagaslóak, hanem orvostörténetiszempontból iskimagaslóak – mutatott rá a szakértő, kiemelve, hogy az író saját életétis beárnyékolta átszötte a szenvedés, a betegség elleni küzdelem, amit tudatosan épített be és használt fel, műveiben is megjelenik:

Ha életrajzom nem is készült el, munkásságom annyira át van szőve életrajzi rostokkal, orvosilag értékelhető tünetekkel, hogy életemet igen megbízható kórelőzményként lehet átalakítani”

– idézte a kutató Németh Lászlót. Kevésbé köztudott, hogy az írónak hat lánya született, akik közül kettőt kiskorukban veszítettek el. Egyikük tébécében halt meg. Az akkoriban iskolaorvosként működő Némethet a gyermek halála miatt állandó lelkiismeret-furdalás gyötörte: attól tartott, ő maga fertőzte meg, hiszen megelőzően, 1929 telén tuberkulózisban szintén megbetegedett. Abbáziában kezeltette magát, viszonylag hamar meg is gyógyult.Ugyanebben az évben jelent meg első regénye, az Emberi színjátéka Napkeletben.

„A társadalomtól kaptam egy kenyérkeresetet, amely nem volt szenvedélyem, s a természettől egy szenvedélyt […] vagy a szenvedélyt kellett kenyérkeresetté alakítanom, vagy a kenyérkeresetet szenvedéllyé. Én az utóbbit választottam”– írta Németh, és valóban, ebben a periódusban válik az iskolaorvos íróvá – mutatott rá Felszeghi Sára.

Németh László életét végigkísérik a súlyos betegségek. Iskolaorvosként kapja el a tébécét, amiből viszonylag rövid idő után meggyógyul. Ezt később a hipertónia, azaz a magas vérnyomás követte, amit maga diagnosztizál, s úgy gondolja, hogy a stressz, a II. Galilei-per, a műfordás, az anyagi nehézségek és a diktatúra okozta izgalmak idézték elő – állapítja meg a szakértő. Betegségeiről sok művében ír Németh, például a Levelek a hipertóniáról, a Hipertónianapló. A betegségének leírása mellett, a Gondolatfoszlányok című írásaiban már az ok-okozati összefüggéseket is megfigyelhetjük. Mindemellett rendkívül érdekes orvostörténeti feljegyzéseket olvashatunk, miközben az orvoslás nagyjainak munkásságába is betekintést nyerünk, Korányi Sándor professzortól Haynal Imréig. Kirajzolódik e művekben az az emberi küzdelem is „Minél tovább, ha lehet a halálig, emberhez méltóan élni” - írja Németh László, ami a beteg ember sajátja, aki emberhez méltó életet kíván élni. Utóbbi témakör egyébként az orvoslás, orvos-beteg kapcsolat kiemelt problematikája mind a mai napig – mutatott rá a szakember.

Érdekes momentum, hogy Szentágothai János professzor maga keresi meg az írót és ajánlja neki a sószegény diétát, aki így gyógyszer nélkül állítja be a saját vérnyomását. Vérnyomásáról naplót vezet, ez alapján dolgozza ki az úgynevezett agydiétát. Megfigyelései szerint ugyanis, ha pihen, alacsonyabb, ha dolgozik, ír, akkor magasabba vérnyomása.

Jóval megelőzve saját korát rájön arra, hogy a szellemi terhelés által előidézett stressz okozza a tüneteket,

vagyis amiről szó van, az voltaképpen „foglalkozási megbetegedés”– fejtetteki Felszegi Sára. Németh László legfőbb félelme a szellemi leépüléstől és az érelmeszesedéstől mint következménytől számos munkájában igen részletesen, esszenciálisan és modern megközelítésben bontakozik ki, ami nyomán aztán értékes szakmai viták alakulnak az orvostársakkal. Az író tünetei ugyanakkor bár riasztóak, a visszakövethető orvosi dokumentumok alapján nem voltak annyira súlyosak – a vérnyomáskiugrásokkal összefüggésbe hozható átmeneti agyi keringészavarokként értékelhetők és nem agyvérzések, ahogy az író értékelte. A szemfenékbevérzéseket rendszerint agyvérzésnek értékelte – mutatott rá a kutató. A szellemi leépülés fenyegető képe elől kitérni nem tudó Németh László folyamatos önvizsgálatban és önellenőrzésben élt. Egy előadása után véletlenül megmaradt felvétel tanúsága szerint ugyanakkor az író két nap távlatából is szó szerint írta le az előzőleg általa elmondottakat Kabdebó Lóránt kérésére – mesélte a kutató.

Németh László Irgalom című művét az orvos-beteg kapcsolat szempontjából is érdemes megemlíteni. Az író maga úgy fogalmaz: „... az Irgalom […] egész írói pályámat átöleli, a fényre jutás káprázó keresgélésétől a fénytől megválás búcsúszaváig.” Az élete összegzésére szánt műben a szereplők tulajdonságaiba belecsempészte saját magát: az orvost,a halállal küzdő,a családjáért és a nemzetért is óriási felelőséget érző beteget, valamint az orvosi pálya szépségét és felelősségét is.

„Egy társadalom igazi ereje nem a belőle rakétaként felszálló tüneményekben, hanem a mélyén dolgozó emberek értékében van”

– idézte Némethet Felszeghi, rámutatva, ez mennyire fontos üzenet a mának is. Ameddig az orvos csak a betegséget látja, s a beteget nem, még nem jó orvos. „A legzseniálisabb tudós is csak félig orvos, ha csak a betegség érdekli, s nem a beteg”- írja Németh László. Az orvoslással kapcsolatban ez ma sem veszítette aktualitását - emelte ki a szakértő, mert nem mindegy, hogy az ellátás szolgálat vagy szolgáltatás, egészségügy vagy egészségipar. A tehetség, ahogy Németh László élete is jól jelzi, tehát nem jog, hanem kötelesség, amit a kötelesség közösség szolgálatába kell állítani – zárja gondolatai Felszeghi Sára.

Téma: "Németh László üzenete a mának" (művei, betegségei és orvosi hitvallása)
Rendhagyó irodalmi disputa Felszeghi Sára egyetemi docenssel
A műsor mentora és moderátora: dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője
Kapcsolódó cikkek
Felszeghi Sára: a prevenció a népegészségügyi betegségek csökkenésének kulcsa

"Az egészségügynek a prevencióra kell fókuszálnia, mert az a kulcsa népegészségügyi betegségek csökkenésének."

Pokoljárás a poétikában – Szabó Lőrinc fájdalmas életútja

„Érezni lehetett a szenvedéssel, gyógyulási folyamattal járó magányt és kiszolgáltatottságot műveiben."

Nem tesz jót a hálapénz az orvosi szakmának

Az orvosi pálya nem szakma, hanem olyan hivatás, amit nem szabad, hogy a pénz határozzon meg - mondta Felszeghi Sára főorvos.

Most adásban
A Rádió Orient heti hírösszefoglalója
Ezt követő adásaink