Közigazgatás
Itt az idő leállamvizsgázni
Kossuth Rádió Napközben
2017. november 18.

Sokan vannak olyanok, akik korábban jártak főiskolai, egyetemi képzésre, de valamilyen okból nem államvizsgáztak le, így nem szerezték meg az oklevelet. A jövő évig kaptak egy utolsó lehetőséget. Kérdés, hogy élnek-e vele.

Kevesebb mint egy évük maradt azoknak a korábbi hallgatóknak, akik 2015 előtt kezdték meg a felsőoktatási tanulmányaikat, és bár megszerezték az abszolutóriumot, de nem államvizsgáztak le.

A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján a 2018. szeptember 1-jei határidő 15 474 főt érint, viszont a rendszerben csak a 2006 utáni hallgatók vannak nyilvántartva, vagyis még többen lehetnek. Nekik már csak egy szakdolgozatot kell megírniuk, majd pedig meg kell azt védeniük a záróvizsgán.

Nem mindenkire vonatkozik

A korlátozásra azért volt szükség, mert még az 1993-as mintatantervek szerint is érkeztek hallgatók államvizsgázni. Ez a nagyobb felsőoktatási intézmények esetében minden záróvizsga időszakban 20-30 különböző tematikájú államvizsga megszervezését teszi indokolttá, ami óriási terhet jelent – mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatója a képzést be nem fejezők magas számát azzal magyarázta, hogy 2005 előtt óriási expanziója volt a felsőoktatásnak. Kevésbé figyeltek az intézmények arra, hogy mennyien nem tudják elvégezni a képzéseket, illetve sokan „kicsit félreértelmezték” a nyelvvizsga megszerzésének kritériumait, hisz már az abszolutóriumhoz szükség volt rá. Ma már ez nem követelmény.

Azokra nem vonatkozik a szigorítás, akik már leállamvizsgáztak, de a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapták meg az oklevelüket. Korábban őket segítette a diplomamentő program is. Számukra nincs határidő, a nyelvvizsga megszerzése után a felsőoktatási intézmény 30 napon belül kiállítja a papírokat.

Nem mindenhez kell diploma, de jobb, ha van

Azzal kapcsolatban, hogy miként tud bekapcsolódni újra a felsőoktatásba az, aki 10-12 évet kihagyott, az oktatási igazgató elismerte: nem könnyű megírni egy szakdolgozatot és leállamvizsgázni, de ez az „utolsó utáni lehetőség” az oklevél megszerzésére. A diploma a jövőbe való befektetés, és adott esetben a fizetési ranglétrán való továbblépést is jelenti. Ez inspiráló tud lenni – magyarázta.

Stéger Csilla ehhez hozzátette: akkor sem feltétlenül kerül hátrányba valaki, ha nem szerzi meg végül a diplomáját. Szakmánként azonban eltérő, hogy mit ér a felsőfokú végzettség oklevél nélkül. Vannak olyan területek, ahol a munkavégzési jogosultság diplomához kötődik, például az orvosok vagy a tanárok esetében, az úgynevezett szabályozott szakmákban. Máshol viszont oklevél nélkül is van értéke a megszerzett tudásnak. Az informatikában például nem feltétlenül van szükség az oklevélre – mutatott rá az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese.

Alig van már idő

Azoknak a korábbi hallgatóknak azonban, akik a jövő évig meg szeretnék szerezni az oklevelet, mindenképp fel kell venniük a kapcsolatot a felsőoktatási intézményükkel, hisz csak az adott főiskola vagy egyetem tudja, hogy az adott évben miből és hogyan kell felkészülni a sikeres államvizsgára.