Életmód
Milyen jövőt adunk tovább unokáinknak?
OPH Kép: Pixabay
2017. december 29.

Éppen harminc éve történt, hogy A közös jövő című tanulmányban az ENSZ környezet- és fejlődésbizottsága egy jelentést bocsájtott ki, amely a fenntarthatóság, fenntartható fejlődés kérdéseit feszegette. Milyen jövőt tudunk majd az unokáinknak továbbadni, s amit továbbadunk, azt még épségben, használható állapotban adjuk-e át? – tette fel a kérdést Biacs Péter Ákos professor emeritus.

A fenntarthatóság eredeti három alappillérét tekintve – gazdasági, környezeti és szociális – változásnak lehetünk a tanúi. A gazdaság és a környezet egymással való kölcsönös mozgása mellett kiemelkedik a szociális pillér, amely eddig háttérbe volt szorítva. Minden vállalkozás történetében eljön egy olyan időszak, amikor ráébrednek arra, hogy a profit önmagában még nem boldogít, kell a jó üzleti környezet is. A munkaadók nagyobb figyelmet fordítanak saját munkavállalóikra is, mert szeretnék őket megtartani – állapította meg Biacs Péter Ákos, aki elmondta:

Az elmúlt évtizedek arról tanúskodnak, hogy a humánerőforrásokat jobban megbecsülik, mint korábban

A szakértő rámutatott, hogy a szociális pillér kiemelkedése hozzájárult ahhoz is, hogy ezek a kérdések világszerte előtérbe kerültek, és már nem a profit mindenhatósága számít, hanem a környezet is, amelyben a cég működik. Jó kollektívát csak akkor lehet létrehozni, ha megvannak hozzá megfelelő nevelési források is, ezért az oktatás-nevelés-szakképzés került előtérbe, és már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy az épített és természeti környezethez is értő szakembereket neveljünk. A környezetvédelmet már érti a gazdaság, a környezetvédők még talán nem értik annyira a gazdaságot, de a megértés, az ismeretanyag-átadás csak akkor fog menni, ha van fülük hozzá azoknak, akiknek ezt meg kell hallani.

Nagyon fontos az óvodában megkezdett környezeti nevelés, amely elkíséri a gyerekeket egészen a középiskoláig, és már az egyetemi és főiskolai oktatásnak is része a környezeti nevelés.

Az iskolákba bevezetett Fenntarthatósági és környezettudatossági témahét is csak azt szolgálja, hogy a diákok egy hétig kiemelten foglalkozzanak a környezetükkel – emelte ki a Rádió Orient vendége a környezettudatosságra nevelés fontosságáról.

Az 1987-ben kiadott ENSZ-tanulmány a közös jövőnkről felkeltette a gazdasági szervezetek érdeklődését is. Mindig voltak olyan vállalatvezetők, akik törődtek a környezetükkel, de ilyen mértékben sosem mondták ki, hogy csak az a vállalkozás tud igazán jól tevékenykedni, amelyik törődik a környezetével. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Gazdasági Kamara nekilátott egy alapokmány elkészítésének, amely 1991-re készült el. Ezt egy ipari és környezetvédelmi konferencián közzé is tették, és a résztvevő szakembereink hazahozhatták a dokumentumokat. Rögvest meghirdették ezt az alapdokumentumot a médiában, és ajánlásként kiadták minden vállalat számára. Az épített környezet vonatkozásában nagy lökést adott az, hogy magára valamit adó vállalkozásnak törődnie kell a környezetével.

A vállalatok vezetésében szerepet kaptak a környezetvédelmi szakemberek.

Alapfeltétellé vált az, hogy egy jól működő, sokoldalú, dinamikusan fejlődő, rugalmas és nyereséges vállalat tud foglalkozni környezetvédelemmel, fenntarthatósági kérdésekkel. A Magyar Gazdasági Kamara (akkori nevén) a ’90-es évek elején létrehozott egy Környezetvédelmi Bizottságot, amely főként környezetgazdálkodással foglalkozott.

Ha a mába ugrunk, akkor elmondhatjuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a fogyasztóvédelemtől kiindulva olyan szervezeteket hoz létre, amelyek a háztartás-gazdálkodás környezetvédelmi kérdéseivel, az eszközhasználattal, hulladékkezeléssel foglalkoznak. Az elmúlt évtizedben határozott gazdasági fellendülést tapasztalhatunk, és ez a társadalom jelentős hányadánál jövedelemnövekedést is hozott. Az egyének szintjén elsősorban az infláció és a munkanélküliség csökkentése váltott ki elégedettséget.

Ezek a motívumok jelentik egy olyan jövő útjának a kikövezését, amelyen érdemes és kell is továbbhaladnunk.

Ha a saját környezetünkre jobban odafigyelünk, és ez a természeti források célszerű és okszerű használatával párosul, akkor jó úton járunk. A fenntarthatóság elsődleges célja, hogy a jelenben úgy dolgozzunk, hogy az a jövő zálogát jelentse – zárta a beszélgetést Biacs Péter.

A Fenntarthatóság kihívásai és lehetőségei
Rendhagyó szakmai disputa prof. emeritus (SZIE) dr. Biacs Péter Ákossal a kérdés szakértőjével
A műsor mentora és moderátora: dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője
Kapcsolódó cikkek
Mi szükséges az emberiség fennmaradásához?

Egyén, környezet és tudomány – e három tényező az, amely bolygónk fennmaradásához szükséges.

Elkerülhetetlen, de kivédhető a klímaváltozás?

Ki kell dolgozni egy technológiát, amellyel a fajok a megváltozott környezetben is fenntarthatóak.

Biztonságosak az asztalunkra került ételek?

Következő adásunk
A Békés Megyei Kormányhivatal rádiós híradója
Ezt követő adásaink