Életmód
Eleink bejglije
OPH Kép: OPH
2017. december 31.

A bejgli jelenlegi alakja ugyan csak a 18. században állandósult, azonban Közép-Európában már a 14. században is sütöttek töltött édes tésztát, méghozzá a sziléziai zsidók körében. Egy másik hagyomány szerint az első hajlított édes kiflit egy bécsi pék sütötte 1683-ban, Sobieski János lengyel király tiszteletére, aki legyőzte a Bécset ostromló török hadakat. Mindenesetre a diós és mákos kiflik elterjedtek voltak Európának ezen a részén, a pozsonyiak minden fontosabb ünnep vagy esemény alkalmából sütötték őket.

A bejgli osztrák közvetítéssel érkezett hazánkba és terjedt el a 19. század második felében. Magyarországon ekkortól kezdték ugyanis német divat szerint ünnepelni a karácsonyt.

A bejgli magyar nevén mákos vagy diós tekercs, tradicionális magyar karácsonyi étel, hagyományosan dióval vagy mákkal, újabban gesztenyével, meggyel vagy aszalt szilvával töltött édesség, de létezik meggyes-mákos, gesztenyés-szilvás, almás-mákos, sőt káposztás változata is. A népi hiedelem szerint a diót rontás ellen kell enni, a mák pedig bőséget hoz a házhoz.

A hazánkban elmaradhatatlan karácsonyi sütemény Posonyi finom mákos kaláts néven szerepel már Czifray István 1830-ban megjelent Magyar nemzeti szakácskönyvében is, mely tény a miatt említésre méltó, mert Czifray szakácskönyve az első olyan mű, amely alapján talán reális fogalmat alkothatunk a magyar konyhai hagyományokról, főzési és étkezési szokásokról, a XIX. század elején használt alapanyagokról.

Hagyományos pozsonyi kifli
Wikipédia

A bejgli elnevezése a német (pontosabban osztrák) Beigel, Beugel szóból ered, ami azt jelenti: hajlított. Németországban inkább a Kipfel elnevezés terjedt el. Ha még messzebbre megyünk (Angliába vagy az USA-ba), ott manapság a Bagel már a kerek, úszógumi alakú sütemények szinonimája. Bejgli néven a magyarok körében a diós és mákos kalács egyik klasszikus alakú, „szeletelős” változatát ismerik, ez pedig arra enged következtetni, a pozsonyi kifli és a karácsonyi bejgli is közös ősöktől származik. Abból, hogy Czifray is idézi, arra következtethetünk, hogy a „pozsonyi” jelző a 18. és a 19. század fordulóján ragadt a diós és mákos sütemény elnevezéséhez. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy bár van rokonság a két finomság között, mégsem ugyanarról a cukrászsüteményről van szó.

A bejgli osztrák közvetítéssel érkezett hazánkba és terjedt el a 19. század második felében. Magyarországon ekkortól kezdték ugyanis német divat szerint ünnepelni a karácsonyt. A diós vagy mákos patkó változatban is ismert édesség kezdetben családi ünnepek süteménye volt, majd a reformkortól kezdve fokozatosan felváltotta a hagyományos karácsonyi kalácsot.

Készüljön bár omlós, avagy egyszerű kelt tésztából, legyen a tölteléke dúsabb vagy soványabb, mindig büszkesége a ház úrnőjének, akkor is, ha nem ő maga készítette, hanem a cukrásztól hozatta” – Magyar Elek: Ínyesmester szakácskönyve (1932).

Forrás: Wikipédia
Fontos még megemlíteni Schwappach Ágost nevét, aki először védette le a pozsonyi mákos és diós patkót mint terméket. Schwappach másik komoly érdeme, hogy külföldön is nagy népszerűséget szerzett a pozsonyi kiflinek.

Magyar Elek is Pozsonyban kóstolta meg először a Pozsonyi kifli ott kialakult változatát, azaz a pejgli-t: „Nekem például a béke éveiben karácsonynál sokkal jobban ízlett a dióspatkó április végén, amikor tudniillik rendszerint Pozsonyba utaztam a lóversenyekre és soha el nem mulasztottam, hogy jókora csomag diós süteményt ne hozzak magammal Wendlertől, a nagyhírű pejglisütőmestertől…”

Magyar Elek és Gundel Károly 1933-ban.
Wikipédia

Az étel neve Lengyelországban makowiec (mákos kalács), makownik, illetve strucla z makiem (mákos tekercs). A magyarhoz hasonlóan készül és ízesítik, és szintén tradicionális karácsonyi sütemény. Ismert egyébként mandulás változata is, illetve szokás a tetejét karamellával, mákszemekkel, vagy kandírozott narancshéjjal is díszíteni. A keresztény hagyományok alapján a mák és a máktöltelék ugyancsak a bőség jele Lengyelországban is. A népi hiedelem szerint a szenteste fogyasztott mák boldogságot hoz, a lányoknak pedig gyors férjhezmenetelt biztosít.

Következő adásunk
Téma: Október 31-ig még látható az Atombomba kiállítás – Polácska Fruzsina marketing menedzser, Sziklakórház Atombunker Múzeum
Ezt követő adásaink