Tél végén, februárban és márciusban, a hormonháztartás változásai miatt válik el egymástól a koponya részét képező csontcsap és az agancsrózsa, melynek eredményeként a „fejdísz” lehull a szarvasról. Az újabb agancs építésének időszaka mintegy kb. 5 hónapig tart és ha táplálékban szegényebb a tavasz, az az agancs minőségén és tömegén is meglátszik.

Minél erősebb, jobb kondíciójú a bika, annál szebb, szerteágazóbb az agancsa, a legfelső ágak alkotják az ún. koronát. A hullott agancs a vadállomány minőségére vonatkozóan fontos információforrás a szakemberek és vadgazdálkodással foglalkozók számára, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a vadászterületeket gondozó vadászatra jogosultak kezébe kerüljön- hívja fel a figyelmet az Egri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztálya.

A vadászati jogszabályok szerint a vadászterületen megtalált hullott agancs a vadászatra jogosult tulajdonát képezi, a hullott agancsot a vadászatra jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.

Az agancs eltulajdonítása, jogszerűtlen gyűjtése lopásnak számít. 50 ezer forint értékhatárig szabálysértésnek minősül, a felett lopás bűntette valósul meg.

A hullott agancs engedély nélküli gyűjtése a jogosulatlan vadászattal azonos megítélés alá esik, és vadvédelmi bírság kiszabását teszi lehetővé. Ebben az esetben a vadvédelmi bírság összege a cselekmény súlyától függően legalább százezer forint, de akár az ötmillió forintot is elérheti. Az, aki megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el.