Belföld
„Csak egy öntudatos nemzet képes megfogalmazni a maga sajátos érdekeit” 
OPH Kép: OPH
2018. június 2.

Csak egy öntudatos nemzet képes megfogalmazni a maga sajátos érdekeit, így lehet egy becsületes és tisztességes világot építeni, és ez a mi küldetésünk ma, 2018-ban – fogalmazott beszédében Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke pénteken a Nemzeti Összetartozás Napja ferencvárosi megemlékezésén a Kálvin téri református templomban.

A Nemzeti Összetartozás Napja is azt a célt szolgálja, hogy lépjünk túl és emelkedjünk felül azokon a határokon, melyeket 1920-ban, majd a párizsi békekötésben/kor meghúztak – emlékeztetett Pánczél Károly.

Minden magyar felelős minden magyarért – idézte a bizottság elnöke Szabó Dezsőt, hozzátéve, hogy ez a gondolat jelenik meg az Alaptörvényben is. Mára életünk részévé és természetessé vált az összetartozás és az egymás iránti felelősség – emelte ki, azzal folytatva, hogy ugyanakkor akár még tíz évvel ezelőtt sem gondoltunk arra például, hogy hányan tudnak majd élni a kettős állampolgárság lehetőségével. A bizottság elnöke beszélt arról is, hogy a Kárpát-medencében olyan óvodaépítési program indult, amilyenre a Klebelsberg-féle népiskola-építés óta nem volt példa, olyan gazdaságélénkítő program kezdődött a Délvidéken, Kárpátalján, Felvidéken, Erdélyben, amely megteremti a szülőföldön való maradás lehetőségét, de Csíksomlyó is mára az összmagyarság szakrális, a nemzet találkozóhelye lett.
2010-ben új nemzetpolitika kezdődött a Kárpát-medencében és a diaszpórában, ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – köszönetet kell mondani mindazoknak, akik 2010, 1990 előtt is fenntartották a nemzeti összetartozás érzését.

A mai nap az ünnepi megemlékezésről szól – fogalmazott a bizottság elnöke –, és mind a kettőnek helye van: a szomorú megemlékezésnek és az ünneplésnek is, hiszen

fölemelhetjük a fejünket, hogy szét lettünk darabolva, de egyek vagyunk és összetartozunk.

Pánczél Károly szólt arról is, hogy a magyarokra 1000 év viharos helytállása hagyott súlyos örökséget, és a Kárpát-medence magyarsága számára a legtragikusabb, igazán súlyos örökséget a 20. század hozta el. E század történelmének tragédiái és a jelen problémáinak gyökere a trianoni békediktátumban keresendő. Trianon mindig és mindenütt jelen van, Trianonról van szó, amikor visszavonják a marosvásárhelyi magyar orvosi kar indításának az engedélyét, de Trianon az ukrán nyelvtörvény ügye is – sorolta a képviselő.

2010-ben leszámoltunk a Trianon-tabuval, a negatív nemzetstratégiával, a „tanuljunk meg kicsik lenni” szégyenletes doktrínával. Az új nemzetpolitika értelmetlenné teszi a határon túli és határon inneni jelzős szerkezetet, hiszen csak egy magyar nemzet van,

a történelmi Magyarország pedig a lelkünkben él, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban, emberi kapcsolatainkban

– mondta.

Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a magyar szabadság és függetlensége eszménye mindig is az építés, az alkotás és az értékteremtés eszménye, és sohasem a rombolásé. Mi sohasem más nemzetek ellen, hanem mindig a mi nemzetünk felemelkedése érdekében cselekedtünk. Ezért fontos megjegyezni, hogy a szomszédos államokkal szövetségben, s nem egymás ellenére és kárára tehetjük erőssé nemzeteinket. Mi, magyarok tisztelünk és becsülünk más népeket, de ezt a tiszteletet és megbecsülést elvárjuk mi is – mutatott rá Pánczél Károly, aki azzal folytatta, hogy „2010 óta új Magyarországot építünk, és csak olyan Európát vagyunk hajlandók építeni, amely a trianoni traumára is gyógyírt tud adni. Olyan Európát, ahol nem veszik egy kalap alá a gazdasági menekülteket és az őshonos nemzeti kisebbségeket, olyan Európát, ahol elfogadnak a nemzeti és nyelvi kisebbséghez tartozó személyek védelmét növelő, kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokat. Elvárjuk az elszakított magyarság számára a kulturális autonómiát a szórványban, területi önrendelkezést a tömbben élő székelyeknek, csallóközi és tiszaháti magyaroknak. Autonómia, önrendelkezés, önkormányzatiság – ez a záloga a társadalmi békének és a prosperitásnak.” Ezt kellene megérteniük a szomszédos országok vezetőinek is – fűzte hozzá.

Pánczél Károly aláhúzta:

csak egy öntudatos nemzet képes megfogalmazni a maga sajátos érdekeit, így lehet egy becsületes és tisztességes világot építeni, és ez a mi küldetésünk ma, 2018-ban.

Bácskai János, a IX. kerület polgármestere arra emlékeztetett, hogy 1920. június 4-e óta nem tudtunk mit kezdeni Trianonnal, 2010 májusában azonban elérkezett az idő, s a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatta törvénybe az Országgyűlés. A kerület vezetője úgy fogalmazott: nem siratni, hanem ünnepelni jöttünk, nem gyászolni, hanem értékelni azt, amit újra megleltünk: a nemzeti összetartozást. Ennek legékesebb bizonyítéka az a több mint egymillió ember, aki fontosnak tartotta, hogy felvegye a magyar állampolgárságot.

Ferencvárosban már több mint kétezren tettek állampolgársági esküt

jegyezte meg.

A mai napon emlékezünk történelmünk sorsfordító, tragikus pillanatára is – hívta fel a figyelmet –, olyan pillanatra, amely generációk gondolkodását határozta és határozza meg a mai napig. Bár e pillanat fájdalma a mai napig nem enyhült, nemzetünk gerincét mégsem tudta megroppantani. „Trianon mindannak az antitézise, amely több mint ezer esztendőn keresztül meghatározta nemzeti létezésünket. Magyarságtudat, amely elfogadásra és a küzdelmekkel szembeni állhatatosságra épül.”

Európa egyszer már úgy döntött, hogy erővel szól bele a sorsunkba – folytatta –, de ezer esztendő is kevés lesz ahhoz, hogy idegen hatalmak elhitessék velünk, nem tartozunk össze.

A polgármester kiemelte: Ferencváros testvér-települései – a felvidéki Királyhelmec, a vajdasági Magyarkanizsa, a kárpátaljai Beregszász, az erdélyi Sepsiszentgyörgy – a szó valódi értelmében testvérek. „Elszakított testvéreink nem alkudtak meg, világháborún, megszálláson, kommunista diktatúrán keresztül őrizték, őrzik magyarságukat, amiért el nem múló tisztelettel tartozunk nekik, s a mai napon őket is ünnepeljük.”

Könnyű az anyaországban magyarnak lenni – fogalmazott Bácskai János –, de magyarnak lenni ott a legnehezebb, ahol kisebbségiként akár naponta emlékeztetnek rá, hogy magyar vagy, ahol ez nem hétköznapi, megszokott lételem.

Amíg magyar él az anyaországon kívül, kötelességünk és küldetésünk megtanítani a fiatal nemzedéknek, hogy a nemzetet nem választhatják szét és el határok”.

Június 4-e már nemcsak a gyásznak, hanem az emlékezésnek, a tanulságok levonásának és a büszkeségnek a napja is – tette hozzá.

Az ünnepi esemény alkalmából adták át a kerület által 2013-ban alapított Magyar Nyelvért díjakat, melyeket a testvérvárosokban élő azon végzős diákok kaphatnak, akik általános iskolai tanulmányaik során kimagasló eredményt értek el a magyar nyelv tanulásában és művelésében, valamint tanulmányaikat magyar tannyelvű gimnáziumban vagy középiskolában kívánják folytatni.

A Magyar Nyelvért Karádi László díjat a beregszászi Jurcsenkó Vanessza, a Magyar Nyelvért Hajdók Géza díjat a királyhelmeci Nagy Evelin, a Magyar Nyelvért dr. Papp György díj a magyarkanizsai Szögi Lilla, a Magyar Nyelvért Barabás Samu díjat a sepsiszentgyörgyi Demény Ágnes kapta idén.

Polgármesteri elismerő oklevélben részesült pénteken Babják Edit, aki 25 éve dolgozik pedagógusként: tanári, majd helyettes igazgatói, később főosztályvezető-helyettesi feladatokat is ellátott. Jelenleg a Beregszászi Városi Tanács Oktatási Főosztályának vezetője. „Érdemei elévülhetetlenek a magyar kisebbség anyanyelvének védelmében. Határozott fellépése, nyelvpolitikai állásfoglalása elősegíti az anyanyelv megőrzését határainkon túl is" – olvasható az indoklásban.


A Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Most adásban
Téma: A PAKS II. beruházás kiemelt feladatai – Fichtinger Gyula főigazgató, Országos Atomenergia Hivatal
Ezt követő adásaink