Külföld
Újabb igen Észak-Macedóniára
MTI Kép: Reuters/Ognen Teofilovski
2018. július 5.

A macedón parlament csütörtökön másodszor is megszavazta az ország nevének megváltoztatásáról szóló egyezményt, miután az államfő az első alkalommal nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot, és visszautalta azt a képviselőháznak.

A szkopjei parlament először június 20-án ratifikálta az ország nevének megváltoztatásáról szóló, Görögországgal kötött egyezményt.

Csütörtökön a 120 tagú törvényhozás 69 képviselője szavazott igennel az egyezmény becikkelyezésére. Az ülésen nem vettek részt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) képviselői, akik alkotmányellenesnek tartják az egyezményt, mert az szerintük „semmibe veszi a macedónok nemzeti identitását”.

A macedón alkotmányban foglaltak értelmében a másodszor is megszavazott egyezményt az államfőnek kötelessége aláírni. Viszont Ivanov korábban nem írta alá az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem, a macedón alkotmányban pedig nem szerepel megoldás arra az esetre, ha az államfő azt követően sem ír alá egy törvényt, hogy azt a parlament másodszor is elfogadja.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás.

A mostani megállapodás értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón,

az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára lesz. Az ország alkotmányát várhatóan még az idén módosítják.

A macedón és a görög miniszterelnök június 12-én jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög–macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.

A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere június 17-én írta alá. Gjorge Ivanov államfő azonban azonnal kijelentette: elfogadhatatlannak tartja az egyezményt, ezért nem fogja azt aláírásával jogerőre emelni. Erre reagálva Zoran Zaev miniszterelnök azt mondta, hogy amennyiben a parlament elfogadja az ország nevének Észak-Macedóniára történő megváltoztatására vonatkozó, Görögországgal kötött egyezményt, majd azt az ősszel rendezendő népszavazás is megerősíti, és Gjorge Ivanov államfő – ígéretéhez híven – mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását. Zoran Zaev azt is bejelentette, amennyiben a népszavazás megbukik, lemond tisztségéről.

Az egyezmény akkor lép jogerőre, amikor azt a görög parlament is ratifikálja, ehhez viszont előbb a macedón alkotmányt is módosítani kell.

Kapcsolódó cikkek
Tömegek tiltakoznak a macedón névvitát lezáró megállapodás miatt

Macedónia és Görögország kormánya megállapodott abban, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság új neve Észak-Macedónia lesz. 

A macedón elnök nem írja alá a névváltoztatásáról szóló törvényt

Gjorge Ivanov macedón elnök kedden bejelentette: nem hajlandó aláírni az ország nevének megváltoztatásáról szóló törvényt.

Most adásban
Téma: A Ceglédi és a Nagykátai Járás művészei mutatkoznak be a pesti Vármegyeházán – Tarnai Richárd kormánymegbízott
Ezt követő adásaink