Külföld
Kulcskérdés a katonai Schengen megvalósítása
hirado.hu/Kossuth Rádió Kép: Reuters
2018. július 11.

A brüsszeli EU–NATO-találkozón több kérdés mellett arról is egyeztettek, hogyan valósuljon meg a katonai Schengen, vagyis az EU-n belül a NATO-csapatok szabad mozgása – hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című adásában.

Az EU és a NATO vezetői által kedden aláírt közös nyilatkozatban a két szervezet közötti együttműködés további erősítéséről állapodtak meg. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fontos mérföldkőnek nevezte a dokumentumot, amely tovább erősíti a felek elkötelezettségét – számolt be az eseményről a közmédia brüsszeli tudósítója.

A mostani megállapodás előzményei két évre nyúlnak vissza, az akkori megállapodást bővítették ki. Két évvel ezelőtt 74 részterületre kiterjedő együttműködésről állapodtak meg, amelynek száma nem változott – tette hozzá.

Arról egyeztettek,

hogy tudják szorosabban összehangolni együttműködésüket a kiberbiztonság területén vagy a hibrid fenyegetések elleni közös fellépésben, valamint a terrorizmus és az embercsempészek elleni küzdelemben.

A tudósító elmondta, a mostani megállapodásban új hangsúlyt kapott a katonai mobilitás kérdése, hogy a NATO gyorsan legyen képes átcsoportosítani egységeit egyik országból a másikba, de ehhez az infrastruktúra fejlesztésére van szükség.

A tavalyi NATO-hadgyakorlatok az Európai Unió keleti határállamaiban megmutatták: az út- és vasúthálózat elavult és képtelen megfelelni a gyors csapatszállítás követelményeinek.

Amíg a schengeni övezeten belül vámunió vonatkozik az áruk szállítására, addig ez egy katonai konvojra nem vonatkozik, így sokkal lassabban tud haladni, amely hátrányos lehet válsághelyzetben – mondta a tudósító. Ezeknek az adminisztratív akadályok egyszerűsítésén is egyeztettek.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett családi fotón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Donald Trump amerikai elnök és Theresa May brit miniszterelnök (az első sorban, b-j) a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én. A második sorban, az amerikai elnök mögött Orbán Viktor magyar miniszterelnök, tőle jobbra Katrin Jakobsdottir izlandi miniszterelnök, balra Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. A hátsó sorban Andrzej Duda lengyel államfő, Antonio Costa portugál miniszterelnök, Klaus Iohannis román elnök és Andrej Kiska szlovák elnök (b-j).
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Nem mindegy mire költik a pluszforrásokat

A keddi NATO–EU-nyilatkozatot értékelve Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő elmondta, az Egyesült Államok messze a legnagyobb befizetője a katonai szövetségnek, amelyet a nyugati szövetségesek a hidegháború óta kihasználtak.

Jelenleg a szövetség katonai kiadásainak 75 százalékát Washington adja, bár ennek nagy részét nem a NATO-ra költik.

Úgy vélte, a kétszázalékos költségvetési elvárás szakmailag nem feltétlenül helyes megközelítés, inkább a források hatékonysága a fontosabb.

Az is fontos kérdés, hogy mire költenék a plusz fejlesztési forrásokat, új gépekre vagy a személyi állomány bérének növelésére. Van egy olyan elvárás, hogy 20 százalékot költsenek fejlesztésre, de ezt sem teljesítik. A hatékony felhasználás érdekében egyeztetni kellene a tagállamok között megosztani a feladatokat. „Vannak helyes lépések, de nem látszik, hogy ez egységes stratégiává állna össze” – fogalmazott.

Az európai tagállamok katonai kiadásai, az Egyesült Államok nélkül, elérik Kína költését és meghaladja Oroszországét.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen a magyar légierő Mi-17-es helikoptere (alul) átrepül a brüsszeli NATO-székház felett a tagállamok helikopterkötelékének részeként a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Nagyobb veszély a kereskedelmi háború

Az EU-amerikai viszony Donald Trump elnöki ciklusa óta sok minden más miatt nem jó, a fenyegető kereskedelmi háború sokkal többet árt a kapcsolatoknak, mint a jelenlegi belső vita a NATO-ban a védelmi kiadások védelméről.

A biztonságpolitikai szakértőt megkérdezték Trump európai útja előtt tett nyilatkozatáról, amelyben arról beszél, hogy legkönnyebb találkozója az orosz elnökkel lesz. Gyarmati István a szerint Donald Trump nem fog tudni komoly dolgokról megállapodni az orosz elnökkel anélkül, hogy saját létét ne veszélyeztetné, a hétfői helsinki találkozó inkább „médiatalálkozó” lesz.

Gyarmati a katonai Schengen megvalósítását létkérdésnek nevezte. A szakértő látszatvitának tartja Trump azon javaslatát, hogy kivon csapatokat Németországból. „Amennyiben ezeket a csapatokat Lengyelországba, Romániába vagy a Balti államokba telepíti át, akkor azt jól teszi" – mondta.

Következő adásunk
Téma: Az első balatoni gőzhajó 1846. szeptember 21-én indult útjára – Miklós Tamás szakmai igazgatója, Balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjtemény
Ezt követő adásaink