Közigazgatás
Furcsán forró nyarunk volt a klímaváltozás miatt
Mta.hu/hirado.hu Kép: Pixabay
2018. szeptember 14.

ekordokat döntött a hőség, erdőtüzek pusztítottak a skandináv országokban, aszályos volt tavasz és a kora nyár Nagy-Britanniában, és példátlanul hosszú kánikula tombolt Magyarországon.

Erdőtüzek és árvizek is pusztítottak

Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, de egyes alföldi tájakon a megbízható meteorológiai adatgyűjtés szerint még sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint az idén nyáron.

Svédországban a szokatlanul száraz, meleg időjárás miatt több mint ötven erdőtűz pusztított az országban, a sarkkörtől északra eső vidékeken is.

Dániában is megdőlt a májusi átlaghőmérséklet rekordja, Finnországban pedig a sarkkörön túli Utsjoki városában több mint 33 Celsius-fokot mértek. Görögországban a július 23-i attikai tűzvész 92 halálos áldozatot követelt, Franciaországban június első felében pedig heves zivatarok okoztak jelentős károkat.

Mindezek háttérében ugyanaz a légkörfizikai jelenség áll, és ez arra is magyarázatul szolgál, hogy az extrém időjárási események miért tartottak ilyen hosszan – mondta el Bozó László meteorológus, az MTA rendes tagja, az MTA földtudományi osztályának elnöke.

 
Forrás: pixabay.com

Meggyengült a sarki futóáramlás

Létezik a Föld légkörében egy állandó áramlat az északi szélesség 50–60 szélességi foka között – tehát Európa térségét is érintve –, ez az úgynevezett poláris futóáramlás, más néven poláris jetstream, amely a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegőt választja el egymástól.

A globális felmelegedés miatt ma már egyértelműen megfigyelhető, hogy a sarkvidéki területek gyorsabb ütemben melegszenek, mint a trópusi-szubtrópusi területek. Emiatt pedig a poláris futóáramlás gyengül, vagyis minél kisebb a sarki–trópusi hőmérséklet-különbség, annál kevésbé markánsan jelenik meg.

Idén tavasszal és kora nyáron a futóáramlás fennállt ugyan, de Európa térségében a gyenge dinamikája miatt alakja – a szokásostól eltérően – egy hatalmas ómega betűre hasonlított. A kitüremkedő rész a kontinentális Nyugat-Európa északi területei, Nagy-Britannia és Skandinávia fölött helyezkedett el, ahol egy magas légnyomású képződmény (anticiklon) alakult ki, és maradt fenn hosszú időn át a rá jellemző szélcsenddel, felhőtlen égbolttal és rekordmagas hőmérsékletekkel.

Az ómega alakzat „zsákrészén” kívül a hűvös, hideg levegő dominált, így például Izlandon már nem volt érzékelhető a hőhullám.

World Weather Attribution nevű szervezet 2018-as európai hőhullámról szóló jelentése szerint ahogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, az ilyen hőhullámok egyre megszokottabbakká válnak.
Forrás: pixabay.com

Szélsőséges időjárásra számíthatunk

A szakértők szerint arra kell számítani, hogy folytatódik a sarkvidékek és a trópusok közötti hőmérséklet-kiegyenlítődés, tehát valószínűleg gyakrabban előfordul majd, hogy az idén tapasztaltakhoz hasonlóan hosszú időn át stabilizálódik a poláris futóáramlás. Ez jól illeszkedik a klímakutatás és modellezés eredményeihez, amelyek szerint a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és erőssége várhatóan növekedni fog.

Bozó László szerint Nyugat-Európa északi része és Skandinávia különösen érzékeny földrajzi helyzetben van, mert azokon a szélességeken fut az áramlás. Nyugat- és Észak-Európában arra kell számítani, hogy fokozódik a szélsőségesség, hűvös és csapadékos vagy extrém meleg időjárás alakul ki a nyári hónapokban attól függően, hogy a futóáramlás hullámformája éppen milyen pozícióba áll be.

A futóáramlás gyengülése, északra tolódása miatt a mérsékelt övi ciklonok is északabbra helyeződnek, térségünket az időjárási frontoknak gyakran csak a déli ága éri el. Ez legtöbbször csak viharos szelet és rendszerint kevés csapadékot hoz magával. Az sem kizárt azonban, hogy egy évben a futóáramlás hideg oldalára kerülve szokatlanul hűvös és csapadékos lesz a nyarunk – hívta fel a figyelmet a meteorológus.

Hozzátette: megfigyelhető, hogy ritkábban alakulnak ki a Földközi-tenger medencéjében mediterrán ciklonok, elmaradásuk pedig aszályos időszakokhoz vezethet Magyarországon. A futóáramlás gyengülésének következményei így minket is érintenek.

Kapcsolódó cikkek
Meteorológus: a globális felmelegedéssel függ össze, hogy több a meleg nyári nap

Egyértelműen megfigyelhető a növekvő tendencia: növekszik az olyan nyári napok száma, amikor 25 fok felett alakulnak a maximumok.

Következő adásunk
A Pest Megyei Kormányhivatal rádiós híradója
Ezt követő adásaink