Gazdaság
Szakértő: még többet hozhatna a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés
otpbank.hu Kép: Pixabay
2018. október 12.

Hiába rendelkezik rendkívül jó környezeti adottságokkal a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés, a rendszerváltás óta szűkülő termőterületen, az uniós átlagtól messze lemaradó termelékenységgel működik. Az OTP Agrár üzletág szakértői szerint az együttműködések erősítésével, a támogatások racionalizálásával és az infrastruktúra fejlesztésével jóval biztosabbá és sikeresebbé válhatna az ágazat.

Túl dominánsak a magyar agrárgazdaságban a gabonafélék és az ipari növények, miközben nagy lehetőségek lennének a kertészet fejlesztésében, hiszen Magyarország több komparatív előnnyel rendelkezik ezen a téren, mint például az állattenyésztésben. Bár a hazai ökológiai és talajadottságok kedvezőek, a folyamat csak több tényező egymásra hatása mellett történhet meg. A fejlesztések hatékonyságát, a pénzügyi lehetőségek mellett, leginkább a birtokméret, az öntözési lehetőségek, a piaci igények és a szaktudás határozza meg.

Az elmúlt évtizedekben az EU-s támogatások ellenére is stagnált a magyarországi kertészet teljesítménye: hiába alkalmaz egy szűkebb termelői kör intenzív, korszerű termesztéstechnológiát, a gazdálkodók nagy része továbbra is elavult módszerekkel, alacsony terméshozamot produkál. A zöldségfélék hazai átlaghozama az EU-ban többnyire a középmezőnyben helyezkedik el, de a gyümölcsféléknél ez a nyugat-európai hozamoknak csak felét-harmadát teszi ki.

Betakarítás
MTI Fotó: Mészáros János

Az EU-csatlakozás után Magyarország zöldségtermő területe több mint negyedével esett vissza, leginkább a paradicsom kárára

— jelenleg legnagyobb részén zöldborsót, görögdinnyét, első helyen pedig csemegekukoricát termesztenek, utóbbit tekintve Magyarország világszinten is kiemelkedő, Európában 40-45 százalékos a részesedése. A gyümölcstermő terület is csökkent, a kétezres évek elejére 80 ezer hektárra. A zöldség-gyümölcs szektor jelenlegi helyzetét azonban sem a külső körülmények, sem adottságaink nem indokolják, miközben a külpiacokon érzékelhető a folyamatosan növekvő, és az egyre igényesebb termékek felé forduló kereslet: az elmúlt évben a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, illetve tartósítás a teljes élelmiszeripari exportárbevétel 15 százalékát jelentette. A kereslet tehát adott, ehhez azonban versenyképesebb termelésre, szolgáltatásra van szükség.

Szakértők szerint az alábbi fejlesztésekkel lehetne mind a termelés, mind a feldolgozás hatékonyságát javítani:

A termelői szervezetek és a feldolgozóipar integráló szerepének erősítésével javítani kell a termelők és feldolgozók közötti viszonyt.

Az államnak további eszközöket kell alkalmaznia a piaci átláthatóság növelése, a korrekt piaci magatartás terjedése érdekében.

A versenyképességet szolgáló szakmai kritériumok alapján racionalizálni kell a fejlesztési támogatásokat, megakadályozva a piaczavaró, versenyképtelen vállalkozások konzerválását.

Az öntözés az egyik legbiztosabban és leggyorsabban megtérülő termésvédelmi beruházás, ezért további beruházások szükségesek az öntözésben, valamint - a kiépített országos jégkármérséklő rendszer mellett - a jég- és fagyvédelemben is.