A jövő évi uniós választások miatt valószínűleg még tovább fognak húzódni a nyugat-balkáni országok csatlakozási tárgyalásai. Ráadásul eddig még csak Montenegró és Szerbia kezdhették meg a csatlakozási tárgyalásokat – mondta a Rádió Orienten Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
Elhúzódni látszik a térség országainak európai uniós csatlakozása, amelynek több oka is van. Egyrészt a tagországok közül többen is – kimondottan Franciaország – úgy vélik, hogy elsőként az unió belső reformjait kellene rendezni annak érdekében, hogy folytatni lehessen az integrációs folyamatot. Másrészt külső oldalról Oroszország is igyekszik lassítani a csatlakozási tárgyalásokat, illetve azok megkezdését – mutatott rá a szakértő.
Mint emlékeztetett rá, a nyugat-balkáni országok közül Montenegró és Szerbia kezdhették már meg a tárgyalásokat, Albánia és Macedónia tagjelölti státuszban van, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig potenciális tagjelöltek. Az Európai Bizottság elnökének egy korábbi kijelentése szerint 2025 lehet az a dátum, amikor a csatlakozási tárgyalásokat folytató említett két ország tagja lehet az uniónak. Szerbia tekintetében azonban fontos kérdés és vitára ad okot a Koszovóval való kapcsolata, ez utóbbit ugyanis több uniós tagállam sem ismer el független államként.
„Bár Albánia és Macedónia a tavaszi csúcstalálkozón ígéretet kapott rá, hogy 2019 júniusában megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, ez a jövőre esedékes uniós választások miatt elhúzódhat” – mutatott rá Orosz Anna.
Mint mondta,
ami a migráció miatt egyrészt biztonságpolitikai szempontból fontos kérdés, másrészt különösen Szerbiával komoly gazdasági kapcsolataink vannak, és az ottani nagy számú magyarság helyzete is ezt kívánja meg. „A nyugat-balkáni államok csatlakozása tehát nagyon összetett politikai-gazdasági-szociális kérdés” – zárta szavait a szakértő.
A műsort vezeti: Adorján András
