Külföld
Brexit: a halasztásról szavaznak ma a britek
MTI Kép: Piyabay
2019. március 14.

Ma arról szavaz a brit parlament alsóháza, hogy elhalasszák-e a Brexitet. Az Egyesült Királyság elvileg tizenöt nap múlva kilép az Európai Unióból. A rendezett kilépés már elbukott, és szerdán a megállapodás nélküli Brexit elfogadását is elutasították az alsóház képviselői.

Theresa May brit miniszterelnök semmiképp nem akarja elhalasztani a kilépés dátumát, az álláspontja továbbra is az, hogy az Egyesült Királyságnak a törvényben meghatározott időpontban, március 29-én kell kilépnie az Európai Unióból – tájékoztatott az M1 helyszíni tudósítója.

Kedden a várakozásoknak megfelelően újból elutasította a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, szerdán pedig annak a lehetőségét szavazta le, hogy az Egyesült Királyság bármikor, bármilyen körülmények között, megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

Két reális lehetősége maradt a briteknek

A tudósító szerint két reális lehetősége maradt az Egyesült Királyságnak. Az egyik továbbra is az, hogy március 29-én, megállapodás nélkül kilép az unióból, ugyanis a szerdai szavazás eredménye nem jogerős, tehát nem írta felül azt a törvényt, amely a brit EU-tagság március végi megszűnéséről intézkedik.

A második lehetőség pedig a kilépés elhalasztása, még abban az esetben is, ha a jövő heti szavazáson az alsóház mégis elfogadná a kilépési megállapodást. A tudósító szerint erre elviekben van még esély, ugyanis a csütörtökön benyújtott indítvány tartalmazza, hogy Theresa May harmadjára is terjessze a londoni alsóház elé a kilépési megállapodást.

Ha az alsóház elfogadja a javaslatot, akkor a brit kormány kérheti a kilépés elhalasztását június 30-ig. Ez lehetőséget nyújtana a még fennmaradó jogi és technikai törvényjavaslatok elfogadására – tette hozzá.

Sokkal hosszabb halasztás is szükségessé válhat

May figyelmeztette a képviselőket arra is, ha harmadszorra sem fogadják el a kilépési javaslatát, ennél sokkal hosszabb halasztás is szükségessé válhat. Ennek a feltételeit azonban már nem a brit kormány, hanem az Európai Unió határozná meg.

A tudósító beszámolt a brit közhangulatról is, amelyre erősen rányomja a bélyegét, hogy Nagy-Britanniában súlyos politikai válság alakult ki a Brexit miatt. Véleménye szerint már az állampolgárok is kezdenek belefáradni a folyamatokba, amit jól mutatnak a brit lapok felmérései, amelyek szerint már nem a Brexittel kapcsolatos hírek olvasottsága áll az első helyen. Megjegyezte, a brit vállalatok és áruházláncok vezetői ugyanakkor egyre idegesebbek, mert nem tudják, mi fog történni, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az unióból.

Nehéz helyzetben van Theresa May

Valószínűleg egyetlen politikus sem cserélne most a brit kormányfővel, aki rendkívül nehéz helyzetbe került – jelentette ki Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető kutatója. Hozzátette, ugyanakkor a keddi és a szerdai szavazás után még mindig sok lehetősége maradt.

Úgy véli, ha nem kérnek halasztást – amelyet Theresa May sem szeretne –, akkor az a forgatókönyv lép életbe, hogy március végén valóban megszűnik az ország EU-tagsága, de megállapodás nélkül, mert szerinte a javaslatot harmadjára sem fogadja majd el a londoni alsóház.

Ha a kilépési határidő meghosszabbítása mellett döntenek, akkor két lehetőség közül választhatnak. Theresa May közölte, ha a rövid távú hosszabbítás mellett döntenek, akkor nincs szükség európai parlamenti képviselők választására. Pócza István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az európai uniós kötelezettségek alapján minden tagállamnak biztosítania kell a képviseletét.

Újabb népszavazás is lehetséges

A következő fontos parlamenti szavazás a mai Londonban. Arról dönthetnek a képviselők, hogy kérjék-e a kilépés március 29-i időpontjának elhalasztását. Ha London nem akar megegyezés nélküli Brexitet, akkor gyorsan ki kellene találnia, hogy mit akar, és mi lesz a halasztás után. Jelenleg elképzelhetőnek látszik például az ellenzéki Munkáspárt által felvetett újabb népszavazás a Brexitről vagy a vámunió, illetve egy új javaslat kidolgozása az átmeneti időszakra, de ez utóbbinak még a körvonalai sem látszanak.

Most adásban
Téma: A GDPR kihívásai, bevezetésének tapasztalatai, különös tekintettel az alkalmazás kritikus kérdéseire – Péterfalvi Attila elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Ezt követő adásaink