Életmód
Elkerülhetetlen, de kivédhető a klímaváltozás?
OPH Kép: REUTERS/Nacho Doce
2016. május 4.

A hőmérséklet emelkedésének következtében Magyarországon eddig ismeretlen fajok jelentek meg, ezzel egy időben az őshonos fajták egyre északabbra kerülnek. Ezek megvédésére ki kell dolgozni egy olyan technológiát, amelynek segítségével a megváltozott környezetben is fenntarthatók – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Biacs Péter. Az élelmiszerbiztonsági szekértő kiemelte: bár nem elkerülhető, de ilyen tekintetben kivédhető a klímaváltozás.

Minden élőlénynek van saját bioszférája

A bioszféra az általános megfogalmazás szerint a szerves élet elterjedésének tere, míg szubjektív értelemben véve valamely élőlénynek a környezetére gyakorolt hatásterülete. Egyfelől a természet-, másfelől a társadalomtudomány szemszögéből is megfogalmazható, hiszen mint azt Biacs Péter elmondta, mivel minden embernek és élőlénynek van saját bioszférája, közvetlen környezetünkre is hatással van.

Az embereket leginkább három igény mindennapos teljesülése érinti: ivóvíz, élelem és energia. Ezek mindenki számára hozzáférhető és elegendő mennyisége, minősége és biztonsága társadalmi szükséglet, melyekkel bioszféránk fenntartható. Hazánk mezőgazdasági termelésének fenntarthatóság nagymértékben függ a fenti három igény teljesítésének összehangolásától, a természeti erőforrások kihasználásának módjától. A Kárpát-medence vízgazdálkodásában az ivóvíz szükséglet biztosított, ugyanakkor a mezőgazdaságban felhasználható öntözővíz szerepe nem jelentős – mutatott rá a szakember, aki figyelmeztetett: a kertészeti kultúráknál a zöldségtermesztés nem nélkülözheti az öntözést, mely 10 százalékra csökkenti a termésingadozást például a zöldborsó, csemegekukorica, paradicsom és a vetőmagok előállítása területén. Hazánkban ma még egy nap alatt kifolyik annyi víz, amennyit egy évben öntözünk. A mindennapok élelem-szükséglete biztosított, a növénytermesztés a gabona és olajos magvú növényeknél többlet-termelésre képes, viszont a fehérjében gazdag növényeknél hiány tapasztalható. A többlet-termelés felhasználható az állattenyésztésben takarmányozásra és az energiagazdálkodásban bioüzemanyagok (bioalkohol, biodiesel) előállítása révén.

erdő.jpg (333 KB)

Ember és természet viszonyának átalakulása

Ahogy szaporodik az ember, úgy szakít ki egyre többet a természetből. Biacs Péter szerint ugyanakkor el kell különíteni a természet és a környezet fogalmát, hiszen amíg az előbbit fenntartani, addig az utóbbit védeni szeretnénk. „A természet nem tud védekezni a hatalmas embertömeggel szemben, ami oda vezet, hogy bizonyos fajok kihalnak” – mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen tíznél is több természetvédelmi területtel rendelkezik, ahol ez utóbbi védelmének érdekében a különböző emberi tevékenységeket korlátozzák. „Az ember fő törekvése azonban az, hogy saját környezetét fejlessze: amíg a falvakban megvan a természettel való összhang, addig a városokban ennek nyoma sincsen” – emelte ki.

A jövő: a precíziós mezőgazdaság

A szakértő szerint a jövő azoké a gazdálkodási módszereké lesz, amelyek nem újabb területek elhódításával, hanem a meglévőek okszerű kihasználásával jönnek létre. Ezeket hívják a mezőgazdaságban precíziós műveleteknek. Hozzátette, hogy az okszerű precízió költségcsökkentéssel jár: a gépek rendkívül gyorsan fejlődnek, a gyárak folyamatosan újítanak, az elektronika is beépült a mezőgazdaságba. „Ez tulajdonképpen precízen dolgozó gépeket jelent, amely oda veti a magot, ahol az növényként tudja a maga számára a megfelelő bioszférát biztosítani. Az „okos eke” például lehetővé teszi az összes fontos beállítás elvégzését a traktor kabinjából. A szemenkénti vetés a kukoricánál és a napraforgónál már megvalósult, most azonban a repcénél, cukorrépánál a sűrű soros vetés helyett már nemcsak sorba, hanem keresztirányba is vetnek” – emelte ki.

traktor_kite.hu.jpg (464 KB)
kite.hu


Újrahasznosításban van még mit tenni

Bár már sok anyag – mint például a papír – újrahasznosítható, a műanyag esetében még mindig nem megoldott a hulladék felhasználása. Ezen a téren lenne még mit tenni, hiszen az embernek az előállítás során a káros mellékhatásokról is gondoskodnia kellene. A növények nagy részét – gyökér, szár, levél – még az állatok sem fogyasztják el. „Amikor tehát hulladék keletkezik egy gazdaságban azt ne égessük el, hanem forgassuk vissza a gazdálkodás egy másik csatornájába” – hívta fel a figyelmet Biacs Péter.


Elkerülhetetlen, de kivédhető a klímaváltozás

A természet védelme szempontjából elengedhetetlen az élőlények sokszínűségének (biodiverzitásának) fenntartása, míg az ember környezetének védelmét környezetkímélő technológiákkal és környezetbarát termékek előállításával és forgalmazásával biztosíthatjuk. A hőmérséklet megemelkedésével eddig nem honos fajok jelennek meg hazánkban és kerülnek északabbi területekre az őshonos fajták. „A tücsök ciripelését ma már elnyomják a kabócák” – említette példaként, hozzátéve, hogy ugyanakkor a klímaváltozásnak vannak pozitív hatásai is: tudunk például fügét termeszteni. „Ki kell dolgozni egy stratégiát annak érdekében, hogy a különböző fajok eltérő technikákkal is fenntarthatók legyenek. A klímaváltozás tehát nem elkerülhető, de ugyanakkor hatásait ki lehet védeni” – zárta szavait.

Ember és Bioszféra
Rendhagyó szakmai disputa Prof. Dr. Biacs Péterrel, a kérdés szakértőjével
A műsor mentora és moderátora: dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője
00:28 A bioszféra fogalma
03:14 Amire szükségünk van: víz, élelem, energia
16:34 Ember és természet viszonyának alakulása
22:51 A jövő a precíziós mezőgazdaság
31:27 A növények biodiverzifikációjának fenntartása
35:00 Mit nevezhetünk környezetbarát terméknek?
41:29 A klímaváltozás szerepe a fajokra

Következő adásunk
Téma: Átadták a Keleti pályaudvari kormányablakot – Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár, Miniszterelnökség; Domokos Péter főigazgató, Budapest Főváros Kormányhivatala; Dávid Ilona elnök-vezérigazgató, a MÁV Zrt. és Sára Botond, a VIII. kerület alpolgármestere
Ezt követő adásaink