OPH
Karinthy Színház - generációkon át a kultúrát szolgálva
OrientPress Hírügynökség ( OPH) Kép: OrientPress
2014. október 4.

Idén 33. évadát nyitotta meg az ország első magánteátruma, a Karinthy Színház. A színház történetével egybefonódó személyes múltjáról és az új évadról a Rádió Orient műsorában beszélgettünk Karinthy Márton Kossuth-díjas író-rendezővel, akinek Ördöggörcs című kötete tavaly – felmenőihez hasonlóan - svédül is megjelent, és immáron mint a családi trilógia legifjabb darabja foglal helyet a Svéd Királyi Akadémia Nobel Könyvtárában.

Az állami színi pálya egy évtizede alatt valahogy nem találta helyét - kezd történetébe Karinthy Márton. 1982-ben nyílt lehetőség az állami szektoron kívül vállalkozni: ekkor alapították meg „kulturális kisszövetkezet” formájában a Hököm Színpadot. Nemcsak a forma, a magán teátrum elnevezése is érdekes: egyrészt nagyapja, Karinthy Frigyes drámakötete viselte e Hőköm Színház címet, ami eredetileg a városligeti liliputi színház elnevezése volt. Másrészt a korszaktól idegen, meghökkentő szándékra is utalt. Óriási bizonyítási vágy volt benne családja és színművészetis osztálytársai felé is. „Felnőtt emberré válásom névjegye is ez a színház”- vallja a Kossuth-díjas művész.

Pályája során sok tekintetben előnyt jelentett neve, ám hátrányt, hogy ezzel a névvel szembesülni is kellett, „túl kellett teljesítenem.” Apja, Karinthy Ferenc inkább lebeszélni akarta a művészi pályáról, és őt magát is inkább a „színház-csinálás” érdekelte. „Ma is inkább azt mondom, hogy a színházban én sem igazgató, sem rendező, sem főmenedzser nem vagyok, hanem színházi ember, aki az egészet megpróbálja a szellemiségével összefogni.”

Budán elsőként próbálkozva állandó színházzal, a Kaffka Margit Gimnáziumban kezdtek játszani, majd Thália szekerén járták végig a várost. A kitérők között volt egy, a hajdani Budapest Sportcsarnokba megrendezett szuperprodukció is, mely a kor futballbotrányairól szólt. A nagyszabású kísérlet célja a „pénzszerzés” volt, így akartak tőkét gyűjteni egy saját épület megvásárlásához. A nyolc alkalomra tervezett darab második előadása azonban „a profi a szándék és előkészítés” ellenére nagy botrányba fulladt, melynek sportpolitikai háttere a mai napig sem tisztázott.

Végül a vándorlás után Kelenföldön, a volt Haladás mozi épületében leltek otthonra. „Megható és félelmetes pillanat volt, mikor felfestettük a Karinthy nevet a homlokzatra”- emlékszik vissza a rendező a kezdetekre. Az azóta eltelt negyed évszázad alatt már sok felújításra került sor, korszerűsödött a nézőtér, a színpad, döntő részben önerőből, kisebb részben pályázatok segítségével. Bár állandó társulat ma sincs, jelenleg is több mint száz színésszel dolgozik a teátrum.

A Karinthy Színház életében az idei évadot, a megváltás évének nevezi az igazgató. Első bemutatójuk Szász Péter filmrendező darabja, Verebes István verseivel és rendezésében, Aldobói Nagy György zenéjével. A Whiskey esővízzel 9 titkárnő harcáról szól a régi és új főnök között. Október 31-én az utolsó békeévben játszódó, szellemes, remek szerepekkel teli bohózat a Nyitott ablak kerül a nézők elé az igazgató rendezésében. Ezt követi egy nyelvi leleménnyel és humorral teli, polgárosodásról szóló vígjáték, Lengyel Menyhért Róza nénije Benedek Miklós rendezésében. Végül Balikó Tamás rendezésében, Zsolt Béla Erzsébetváros című pozícióharcról és öregedésről szóló, humorral átszőtt darabja kerül színre. A teátrum idén kapcsolódott be először - s Budán egyetlenként - a Színházak Éjszakája programsorozatba is, mellyel az igazgató reményei szerint hagyományt is teremtenek.