Egy bölcs indiai mondás szerint három tényező az, amely bolygónk fennmaradásához szükséges. E három tényezőről: az egyén, a környezet és a tudomány összefüggéseiről Biacs Péter egyetemi tanár beszélt a Rádió Orientnek.
Az ősi indiai történet egy kút ásására biztatja az embert, melyből az egyén nem csak magának nyer vizet, hanem társainak és a növényeknek is, így környezetét is fejleszti, s egyben egy közösségi helyet is alkot, és még higiéniai szempontoknak is eleget tesz. Így van ez a faültetéssel és a gyermekáldással is, melyek mind-mind egyfajta folytonosságot teremtenek – fejtette ki a szakértő.
– mondta Biacs Péter, majd taglalta, hogy az ember kíváncsisága egyaránt vonz maga után pozitív és negatív változásokat. Több élelem, ivóvíz, valamint komfortosabb életmód is járhat a környezet átalakításával, újraalkotásával, ám közben erdőket vágnak ki, folyóvizeket szabályoznak az emberek, s egyre többen hagynak fel a falusi, természet-közelebbi életmóddal, s költöznek a nagyvárosok nyújtotta mesterséges környezetbe. A kuriózumok feltárásához is szükség van például turistautakra, melyek rombolják a természeti csodákat. A turizmus ma már egy világjelenségnek számít, kihívásnak, mozgásformának, a vele járó változásokat azonban lehet mérsékelni, vagy akár be is lehet tiltani – tette hozzá az egyetemi tanár.
A változás első számú ösztönzője a kíváncsiság, és a folyamatos változást is pont ez idézi elő. Az emberek vagy utánozni kezdenek egy trendet, vagy újat teremtenek. Ha ez utóbbit túl sokan követik már, könnyen unalmassá válhat, és igény lesz egy még újabb változtatásra. Komoly dilemmát okozhat azonban a kérdés, hogy kinek is kell megváltoznia. Ha ragaszkodunk saját értékeinkhez, hagyományainkhoz, akkor nehéz eldönteni, hogy mi a jobb, hiszen míg környezetünktől várjuk, hogy változzanak, ők ugyanezt várják tőlünk.
Egy hosszas külföldi tartózkodás után például könnyen térhetünk haza arra, hogy nem csak a környezet, de az emberek is megváltoztak. Van, akinek sikerül felvennie a ritmust, van azonban, akinek nem – mondta Biacs Péter, majd hozzátette: a változáshoz mindig energia kell, az ember azonban jó példamutatással képes arra, hogy környezetét is megváltoztassa, sőt, akár tömegekre is képes így hatni.
Környezetvédők gyakran emlegetik, hogy „gondolkozz globálisan, és cselekedjél lokálisan”, mivel tudják, hogy mindig az adott feltételeknek megfelelően lehet csak megvalósítani terveinket. Ezek azonban kinőhetik magukat lokális szintről regionálisra, kontinentálisra, majd akár globálisra is.
ami abban is megmutatkozott a történelem során, hogy azok a népek tudtak fennmaradni, melyeknek megfelelő fegyverzetük, és jól felkészített hadseregük volt. Itt jelentkezett először, hogy már egy megfelelő embertípust követelt egy-egy fejlesztés, napjainkra pedig már természetes, hogy például a mindennapokban a konyhai gépeket nem az átlagember, hanem specialisták készítik el. Biacs Péter azt is kiemelte, hogy az új eljárásokat sokszor nehezen tudják csak elfogadni az emberek. Ennek előremozdításához lényeges a közgazdászok, jogászok, vagy épp szociológusok segítsége, hogy érhetőbbé, könnyebben elsajátíthatóvá tegyék az újításokat.
Az egyén életében az iskola az, ami fejleszti a tudás befogadására való képességet, és megmutatja fiatal korban, hogy hogyan kell tanulni. Felnőttként aztán az első benyomás bír nagy jelentőséggel, melyet az ember gyakran befolyásolni, analizálni akar – fejtette ki a szakember, majd hozzátette, hogy aki ezt jól csinálja, akár vezető is lehet belőle, és taníthatja, oktathatja, valamint akár közéleti szinten is kamatoztathatja megszerzett hasznát.