Az értékelemzés egy fejlesztési technológia, ami arra helyezi a hangsúlyt, hogy hogyan fejlesszünk. Emellett egy szemléletmódot is tükröz, melynek alaptétele: csak annyit adj, amennyi szükséges, és csak annyiért, amennyiért lehetséges. Varga Attila, a Magyar Értékelemzők Társaságának elnöke a Rádió Orienten rámutatott: mára Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel e módszer hasznosságát.
Az értékelemzés a vezetéstechnikában alkalmazott egyik leghatékonyabb döntés-előkészítő módszer, amely a fogyasztó igényéből indul ki, és rendszeresen, alkotóan, bíráló módon elemzi, alakítja valamely termék/tevékenység funkciójának és költségének viszonyát, ezáltal a korábbinál kedvezőbb értéket hoz létre. Létezik egy nagy piac, amelyben jelen van mind az eladó, mind a vásárló. Ezen a piacon a vállalkozó értékesíteni akarja termékét, szolgáltatását, tehát az az érdeke, hogy olyan terméket, szolgáltatást adjon el, amit valóban igényel a vásárló, és hajlandó is megfizetni. A fogyasztó pedig ezt a terméket a minimális áldozat árán akarja megkapni. Ezért kell a fogyasztó igényéből kiindulni: meg kell keresni, hogy mi az, ami kielégíti ezeket az igényeket. Ez a termék funkciója. Mit csinál, hogyan csinálja, milyen tulajdonság teszi alkalmassá a terméket az adott funkció ellátására. A terméknek adott teljesítőképességre van szüksége, hogy azt a piac elismerje.
‒ írta körül az értékelemzés lényegét Varga Attila. A szakértőtől megtudhattuk, az értékelemzés a II. világháborút követő évekre nyúlik vissza, amikor mindenkinek kevés volt a pénze, illetve kevés volt a termék a piacon. Ekkor kapta feladatul a General Electric (GE) anyagbeszerző mérnöke annak kidolgozását, hogyan lehet a különféle, a piacon igényelt, adott teljesítőképességű termékeket a legolcsóbban előállítani. Magyarországon az Ózdi Kohászati Üzemeknek a főmérnöke, Temesszentandrási Guido, majd Lenkey Miklós foglalkozott először az értékelemzéssel, akik Közgazdasági Továbbképző Intézet segítségével képzést indítottak. Kidolgoztak egy tematikát, ami alapján oktattak, majd az értékelemzési vizsga után, vállatokhoz küldték ki gyakorlatra a frissen képzett szakembereket. Közöttük volt Varga Attila is. 1972-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) tanulmányt készített arról, hogyan lehet egy vállalat működését kedvezőbbé, olcsóbbá tenni, hogyan lehet a termékeket olcsóbban előállítani, a mezőgazdaságban hatékonyabban termelni. Az OMFB célja az értékelemzés minél szélesebb körű elterjesztése volt, ezért pályázatok sorát hirdette meg anyag- és energiatakarékossági témakörben. A tapasztalatokról, eredményekről tanulmányok készültek, amelyek aztán különböző konferenciákon kerültek megvitatásra.
Az 1980-as években az értékelemzést a Pénzügyminisztérium külön e célra létrehozott titkársága vette át, amelynek a vezetésével és irányításával Varga Attilát bízták meg. A titkárság feladata volt az értékelemzés minél szélesebb körben történő megismertetése, kiterjesztése, annak tudatosítása, hogy a versenyképesség, a minőség és az értékelemzés olyan különböző rendszerek alkalmazása, amelyek a piacon való megjelenést feltétlenül segítik. Aki nem alkalmazza őket, az lemarad, hiszen változtatni, növelni kell a teljesítőképességet, mert a piac egyre többet és többet vár el a terméktől és a szolgáltatásoktól is.
A Rádió Orient vendége kitért arra is, hogy az értékelemzéshez meghatározott tudományos háttér szükséges: felkészültnek kell lenni a funkció, a termék, a szolgáltatás és költség összefüggéseit illetően, amelyek tulajdonképpen magát az értékelemzést adják. Ehhez jól képzett szakemberekre van szükség. Minél több fiatal, lelkes, dinamikus szakember kap értékelemzési képzést az egyetemeken és főiskolákon ‒ ahol már folyik az ezirányú oktatás ‒, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy kikerülve a vállalatokhoz, „megfertőzik” a vállalat vezetését, és megmutatják azt is, hogyan lehet egy kicsit másképp gondolkodni. A magyar szakembereket dicséri, hogy a GE magyarországi vállalatához is magyar értékelemzők kerültek. „Nemcsak a külföldi cégek magyar leányvállalatainál folynak értékelemzések, hanem
‒ zárta gondolatait Varga Attila, a Magyar Értékelemzők Társaságának elnöke.
„Egy értelmes kockázatkezeléssel az életünk biztonságosabbá válhat, életminőségünk pedig jelentősen javulhat."
A változások és kihívások kezelését segítheti a szervezetfejlesztés – mondta Komor Levente.
Nagy szükség lenne egy minőségügyi alapszakra a felsőoktatásban.
A vezetői szemléletmód formálását és a munkavállalók motivációját is segítik a különböző vállalati tréningek.
