Kultúra
Új zsidó gimnázium létesül
OPH Kép: pinterest.com
2017. április 4.

Az utóbbi években Erzsébetváros vezetésével gyümölcsöző kapcsolatunk alakult ki, mert egyre jobban felismerik, hogy fontos a zsidó örökséget ápolni, mind saját értéke, mind pedig turisztikai jelentősége miatt – mondta el a Rádió Orienten Köves Slomó rabbi. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője közölte: 2017 szeptemberétől gimnáziumi képzést indítanak Óbudán.

Budapesten kívül talán nincs még egy város Európában, ahol ennyi épített öröksége lenne a zsidó közösségnek ‒ emlékeztetett Köves Slomó rabbi, aki rámutatott: ezen belül is kiemelkedik Erzsébetváros, ahol nagyjából a 19. század második felétől egyre nagyobb létszámban összpontosult a zsidó lakosság, és itt alakultak ki a zsidó közösség fontos intézményei is. Mint fogalmazott,

mindenki ismeri a Dohány utcai zsinagógát, ami fontos szimbólum, illetve Európa legnagyobb zsinagógája.

Köves Slomó / Facebook

A vallási vezető kitért arra is, hogy az zsidóság egyszerre vallás, nép és nemzet bizonyos szempontból. A zsidó nép ugyanis a vallás által született: Ábrahám, aki felismerte az egyistenhitet, továbbadta azt a leszármazottainak. Mikor Mózes kivezette őket a rabszolgaságból, és megkapták a tízparancsolatot, annak a hirdetése vált a feladatukká. Ezáltal létrejött a zsidó vallás, és létrejött az a nép is, amely ennek a vallásnak a hirdetését magára vette. A zsidók a világ minden tájára eljutottak, ezért számukra a nemzet fogalma is megváltozott, hiszen évezredeken keresztül nem feltétlenül beszélték az adott táj nyelvét. Más és más volt a kultúrájuk, tehát zsidó mivoltuk is sokszínű lett, de szubkultúrájukat alapvetően meghatározták a vallási szokásaik. Később a modern Izraeli Állam megalakulásával 1948-ban újra erősödni kezdett a zsidóság nemzeti volta, azzal együtt, hogy a diaszpórában élő zsidók egyszerre tartják magukat zsidónak és például magyarnak.

A magyarországi zsidók számáról nincsenek pontos adatok

‒ emelte ki Köves Slomó, aki rámutatott: nehezíti a meghatározást, hogy pontosan kit tekintünk annak, és kit nem. Ha nem a vallási meghatározást nézzük, hanem azt, hogy hányan vannak, akiknek legalább egy nagyszülője zsidó volt, akkor ez a szám lényegesen magasabb. Ha a vallási meghatározást keresünk, akkor mondhatjuk, hogy körülbelül százezer zsidó van Magyarországon. Hogy hányan élik meg az identitásukat, az már egy kisebb szám, hiszen 12-13 ezren vallották magukat zsidó vallásúnak az utolsó népszámlálás alkalmával. Ennek a közösségnek a nagy része történelmi okokból Budapesten él, hiszen 1944-nyarán leállított deportálásokat a vidéken még végigvitték, viszont a budapestiek nagy része már túlélhette azokat.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség 2004-ben jött létre ‒ ismertette a zsidó felekezet rabbija. Az elsődleges szempont az volt, hogy azok a zsidók, akik a saját hagyományaiktól, a saját gyökereiktől eltávolodtak, megkaphassák a lehetőséget, hogy valamilyen pozitív közösségi élményben legyen részük. Az EMIH mára kiterjedt intézményrendszerrel rendelkezik. Budapesten öt zsinagógával és több oktatási intézménnyel is jelen vannak. Működik bölcsődéjük, óvodájuk, általános iskolájuk,

2017 szeptemberétől pedig indul a gimnáziumi képzés Óbudán.

Ide várják az általános iskolájukban tanuló diákokat, a hagyományőrző zsidó családok gyermekeit. A nagyobb célcsoport azonban azok a zsidó családok, amelyeknek az eddigi életükben a hagyományok nem játszottak fontos szerepet. Az angol nyelv nagyon fontos szerepet kap majd a gimnáziumi oktatásban, a tanulóknak egy amerikai szemesztert is biztosítani fognak valamelyik társintézményben. Emellett foglalkoznak majd a héber nyelvvel, a zsidóság kultúrájával, történelmével, de magas szintű világi oktatást is szeretnének biztosítani. Emellett ’98 óta működik a Zsidótudományok Szabadegyeteme, több ifjúsági szervezetük van, kiterjedt a könyvkiadási tevékenységük, hírportáluk is létezik, ami egy óriási tudástár, hiszen fontos az ismeretterjesztés. Havonta jelenik meg az Egység című magazin, amit tízezer ember kap meg minden hónapban mutatta be az EMIH tevékenységét Köves Slomó rabbi.

Zárásként vendégünk beszélt a már hagyománnyal rendelkező, nagyszabású zsidó rendezvényekről. ’98-ban indult a hanukai gyertyagyújtás, ami egy szép ünnepi esemény, és amelyen nagyon sok nem zsidó is szívesen részt vesz. Két évvel ezelőtt rendezték meg először a Nemzetközi Kóser Sóletfesztivált az Erzsébetvárosban, ehhez különböző kulturális programok kapcsolódtak. Hagyománnyá vált az úgynevezett Barhesz Akadémia, ahol a zsidó kalács sütésével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Sziget Fesztiválon is minden évben jelen vannak a Zsidó sátor programjukkal.



-