Az idei évet az új eljárási kódexekre való felkészülés évének nevezte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke A jogrendszer megújulása ‒ A kodifikáció vívmányai című szakmai konferencián kedden, Visegrádon.
Handó Tünde szerint 2018-ban hihetetlen kihívás elé néz az egész jogásztársadalom, mivel alkalmazniuk kell az új eljárási kódexeket, amit ahhoz hasonlított, mint ha teljesen új közlekedési szabályokat kellene mindenkinek megtanulnia. Hozzátette: nem lehet a megszokások alapján eljárni, fokozott figyelemre van szükség. Felidézte, az OBH és a bírói kar közvetlenül is közreműködött az eljárási kódexek megalkotásában, és megjegyezte: a bírók segítséget tudnak nyújtani a jogalkotónak abban, hogy szövegjavaslatuk alkalmas legyen arra a célra, amelyet a kodifikátor kitűzött. Szerinte ezért is lényeges, hogy már a jogszabályok megszületésénél ott bábáskodhassanak a jogalkalmazók is. A Wolters Kluwer által szervezett rendezvényen Handó Tünde kiemelte:
Egyszerre kell figyelemmel lenniük a kódexekhez kapcsolódó jogszabály-módosításokra, rendeletekre, valamint az ezek alkalmazásával összefüggő képzések megszervezésével, valamint új nyomtatványformulák, segédletek kialakításával is törődniük kell. Igazgatási feladatok is kapcsolódnak a kódexekhez, a többi között új lajstromrendszerre, statisztikai rendszerre, elektronikai alkalmazásokra is szükség van ‒ tette hozzá. Handó Tünde szerint
Felidézte, hogy az Európai Bizottság ötödik éve készíti el eredménytábláját, amelyben egyebek mellett az ügyhátralék vagy az eljárások gyorsasága alapján rangsorolják az európai uniós országokat. A magyar igazságszolgáltatás ezeknek a listáknak a felső harmadában, illetve élmezőnyében foglal helyet, ezeket az eredményeket pedig ‒ mivel az ország versenyképességét is meghatározzák ‒ az új szabályok alapján is meg kell tartani. Az OBH elnöke hangsúlyozta: minden eljárásjognak az anyagi jog érvényesülését kell szolgálnia, a tárgyalóteremben pedig az a jó, ha egyértelmű, pontos, a felek lehetőségeit pontosan kijelölő, de ugyanakkor kellően rugalmas is egy szabályozás. Hozzátette, hivatala az elfogadott kódexek kodifikációja során következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy a hatékonyságot segítő, kiszámítható, ugyanakkor életképes megoldások legyen mindhárom kódexben. A polgári perjoggal kapcsolatban azt mondta: bár a korábbi szabályozásnál több szakaszból áll az új kódex,
Handó Tünde az önálló közigazgatási perrendről azt mondta, hogy az a bírósági szervezetrendszerben is változtatásokat eredményez, mivel megváltozik a Fővárosi Törvényszék szerepe, és kiemelkedik nyolc közigazgatási és munkaügyi bíróság, ahol elsősorban a klasszikus közigazgatási ügyekkel fognak foglalkozni. Ez megítélése szerint óriási lehetőséget is jelent a szakmai tudás koncentrációjára, de mindaddig, amíg a digitális bíróság rendszere ki nem teljesedik, nehézséget is jelenthet a földrajzi távolságok miatt.
A hivatásrendi együttműködés fontosságát hangsúlyozva rámutatott: minden új szabályozásnál a bevezetést követő átmeneti időszakban számolni kell az útkeresésből eredő bizonytalansággal. Hozzátette: a jog méltóságára úgy is ügyelni kell, hogy a hivatásrendek a szakmai vitákat a tárgyalótermen kívül is képesek legyenek lefolytatni. Handó Tünde szerint a bíráknak tisztában kell lenniük a jogalkotói szándékkal, anyanyelvi szinten kell elsajátítaniuk a perjogot, amihez a gyakorlati alkalmazás is elengedhetetlen, de ahhoz idő kell, hogy egy-egy kérdésben kialakuljon a jogegység.
A Kúria irányításával vizsgálják az új Ptk. alkalmazásával kapcsolatban az ítélkezési gyakorlatban felmerülő jogértelmezési nehézségeket.
Bírónak lenni több, mint egyszerű jogszolgáltatást végezni - mondta az OBH elnöke.
Nem alakítják át a közigazgatási bíróságokat Magyarországon ‒ jelentette be Handó Tünde, az OBH elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.