Gazdaság
Komoly károkat okoznak a közösségi portálok csalói
M1 Kép: Pixabay
2017. október 24.

Duplájára nőtt egy év alatt az internetes csalások és átverések áldozatainak száma – a közösségi médiumokban. Ami igazán riasztóvá teszi ezt a közelmúltban napvilágot látott adatot, az az, hogy úgy tűnik, sokan még mindig nem tudják használni ezeket, pedig egyre többen regisztrálnak.

A legnagyobb, piacvezető kék közösségi óriás felhasználóinak száma lassan, de biztosan eléri a kétmilliárd főt. Az anyagi kár pedig ezzel arányosan akár több tízmillió dollárra is rúghat.

Ahogy növekszik az internet felhasználók száma, úgy növekszik a visszaélések száma is: csak tavaly több mint félmillió esetben károsítottak meg embereket az interneten. Érdekes viszont, hogy egyébként ezek mögött csupán „alig” tízezer ember áll.

De ez nem csoda, ha azt nézi az ember, hogy ezekhez a csalásokhoz speciális szaktudás kell, ami nincs meg mindenkinek. Szűts Zoltán médiakutató az M1 Médiaklikk című műsorában elmondta: minden az emailekkel kezdődött, az ún. nigériai levelekkel, majd folytatódott a spamekkel, és ez mostanában a kattintós, illetve zsaroló videókkal folytatódik.

Segít a csalóknak, hogy különböző cégek személyes marketinget folytatnak, és emiatt nehezen tudják megkülönböztetni egymástól a valós információkat a hamistól. De mi van azokkal az adatokkal, amelyeket saját magunk osztunk meg másokkal?

Kővágó Pál pszichológus a műsorban elmondta: tudomása szerint Magyarországon is sok kutatás szól arról, hogy az emberek nem tudják, hogy adataikat kik használják fel, hiszen egy lájk – „Tetszik” gombot megnyomva – is ugyanolyan adat, és manapság már magánszemélyek is hirdethetnek.

Az online csalásokról elmondta: ha a jutalmazás és a ráfordítható energia közötti különbség minél nagyobb annál jobban hajlanak rá az emberek, hogy részt vegyenek nem valóságos nyereményjátékokban. Ha tehát egy klikkelés elég egy mobiltelefon megnyeréséhez, az sokakat kattintásra csábít.

Ez pedig bejön: egy adat szerint idén már csak a közösségi portálokon félmillió esetben történt közvetlen pénzügyi csalás. Ez pedig nem kevés pénzt termelhet a bűnözői köröknek, számítások szerint világszinten 180 millió dollárt is elérheti a csalások okozta kár.

Szűts Zoltán újra felhívja a figyelmet: tanuljuk meg használni a közösségi médiumokat, hiszen ingyen milliók sincsenek, sem márkás ruha.

Most adásban
Téma: Pénzügyi segítségnyújtás önkormányzatoknak – Aladics Sándor ügyvezető igazgatóhelyettes, OTP Bank Nyrt.
Ezt követő adásaink